A fagyöngyöt hazánkban elsősorban vérnyomáscsökkentőként alkalmazták (a Fo. No. Vl.-ban hivatalos Species visci composita egyik komponense volt), de használata a hatásosság bizonytalansága és a viszonylag gyakori allergiás esetek miatt visszaszorulóban van.
Európa nyugati részében ez a trend fordított: a fagyöngy készítményei, igaz, más indikációval, egyre népszerűbbek.
A fagyöngy speciális kivonata szubkután alkalmazható és daganatos betegségek kezelésére szánt készítményeinek éves forgalma hozzávetőleg 45 millió euró. Több mint 30 készítménye van forgalomban, amelyek zöme antropozófiás szer. A növényt daganatos betegségek gyógyítására legnagyobb mennyiségben Németországban használják fel, ahol az egészségbiztosító támogatja a kezelést.
A fagyöngy Németországban tapasztalható népszerűségének történeti oka van: rákellenes alkalmazását az a Rudolf Steiner javasolta, akinek a nevéhez a Waldorf-rendszerű pedagógián, a biodinamikus mezőgazdaságon kívül az antropozófia teóriájának kidolgozása is köthető.
Steiner, aki elméleteit nem természettudományos, hanem inkább filozófiai, részben misztikus alapokra helyezte, a fagyöngyöt azért gondolta hatásosnak a daganatok ellen, mert azt feltételezte, hogy ahogyan a növény "kiszívja a gazdanövények erejét", úgy a daganatot is képes elpusztítani. Az antropozófia, amely a modern farmakológiától távol álló áltudomány, Németországban nagyon közkedvelt, hívei között számos orvos, kutató is megtalálható.
Steiner feltevése alapján több száz in vitro vizsgálatban tanulmányozták a fagyöngy kivonatának daganatellenes hatását. Az esetek egy részében a hatást ki lehetett mutatni, azonban ebből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, hiszen kísérleti körülmények között számos, a rákterápiában nyilvánvalóan hatástalan vegyület rendelkezik ilyen aktivitással.
A valódi igazolást azok a klinikai vizsgálatok jelentenék, amelyekből szintén sokat találunk a szakirodalomban. Ezek nagy része azonban módszertanilag gyenge. A vizsgálatokat végző (általában antropozófus) orvosok túl merészek a konklúziók megállapításánál: szerintük a fagyöngy alkalmas a tumornövekedés lassítására és a betegek életminőségének javítására.
A vizsgálatok szigorúbb, a tudomány talaján álló elemzésével a kezelés előnyei eltűnnek, viszont hangsúlyosan felmerül a kérdés: megéri-e hogy egy bizonytalan, számos nemkívánt hatással járó kezeléssel kísérletezzenek a bizonyítottan hatásos kezelés helyett.
A válasz egyértelműen nem. Még ha el is tekintünk a fagyöngy gyakran súlyos mellékhatásaitól (anafilaxia, diszpnoe, izületi fájdalom, paresztézia stb.), a válasz akkor is nem, hiszen hiányzik a legfontosabb, azaz a hatásosság bizonyítása. Ennek hiányában a fagyöngy, ez a rendkívül érdekes növény a tudomány mai állása szerint nem tekinthető a modern fitoterápia, és így a bizonyítékokon alapuló orvoslás részének sem.
(Ernst, E.: Mistletoe as a treatment for cancer. BMJ 333, 1282-1283 (2006)
CSD
Gyógyszerészet
