Az új típusú gyógykezelések, a gyakori szűrővizsgálatok és az egészséges életmód népszerűsítése ellenére Magyarország még mindig nagyon rosszul áll a rák elleni harcban.
Nagyjából minden negyedik hazai halálesetet daganatos megbetegedés okoz, arányaiban másfélszer rosszabban teljesítünk az Európai Unió átlagánál. Évente 30-35 ezer új megbetegedést jelentenek itthon, elsősorban a 65 éves kor felettiek esetében nő az megbetegedések száma. Az Országos Onkológiai Intézet legutolsó, 2013-as Rákregiszter Statisztikájának adatbázisa 46525 férfi, és 48245 női beteget tart számon. Világszerte már több mint 14 millió daganatot diagnosztizálnak évente, a szakemberek szerint ráadásul drasztikus emelkedés várható a közeljövőben. Az innovatív gyógyászati eljárások ellenére sajnos a halálozási arány is növekvőben van.
A leggyakrabban diagnosztizált ráktípusok sorrendje évek óta változatlan: az esetek 18 százalékában a tüdőt és a légcsövet érinti a rák, ezt követi a végbélrák 16 százalékkal, harmadik pedig az emlőben kialakuló daganatos megbetegedés 11 százalékkal. Ez utóbbi elsősorban a nőket érinti, de ritkább esetben a férfiak körében is előfordulhat.
Tüdőrák
A tüdő hámeredetű, rosszindulatú daganata a férfiak körében az elsőszámú, a nők esetében pedig a második leggyakoribb rákos megbetegedés. Kiváltó oka is ennek a legnyilvánvalóbb: tíz hazai tüdőrákosból kilenc láncdohányos, vagy legalábbis korábban aktív dohányzónak számított. Kivétel kevés van, más szerv rákjának tüdőáttétjét diagnosztizálhatják még. A Rákregiszter statisztika szerint 2013-ban 6726 férfit és 4569 nőt érintett ez a megbetegedés, a növekvő esetszám szoros összefüggésben van a dohányosok minimum stagnáló, de inkább éves szinten növekvő számával. Bizonyos vegyi anyagok (például radon gáz vagy azbeszt) rendszeres használata is elősegítheti a daganat fejlődését.
A betegség kialakulása rendszerint a tüdőbe jutó szennyezett levegővel bekerült káros, rákkeltő anyagoknak köszönhető. Ezek először az öntisztító rendszerként funkcionáló csillós hámot veszélyeztetik, majd annak állandó szennyezése fokozott működésre készteti a nyáktermelő sejteket, melynek következtében légcsőhurut alakul ki. A tüdő a légzőfelszínt köhögéssel próbálja tisztán tartani. Ha a hámra tapadt káros anyagok idővel bejutnak a nyálkahártyasejtek magjához, megváltoztathatják az azokban lévő örökítő anyag szerkezetét, a rosszindulatú sejtek pedig gyors szaporodásnak indulnak.
Rontja a gyógyulási esélyeket, hogy a rákkutatásban úttörőnek számító célzott terápia csak korlátozottan alkalmazható tüdőrákos betegek esetén. Laphámrák ilyen módon nem is gyógyítható.
Végbélrák
Elsődleges veszélyforrás ez esetben az ülő életmód: az irodai munkát végzők mellett gyakori például a kamionsofőrök és nagyobb utakat vállaló fuvarosok között. Mivel üléskor a teljes testsúly a végbél körüli területekre terhelődik, ezáltal romlik annak vérkeringése. Hajlam erre a ráktípusra nem öröklődik, a béldaganatos betegek háromnegyedét pedig nem érintették az ismert kockázati faktorok, a kialakulása így életlenszerűnek tekinthető.
A betegség kezelése nagyban függ annak elhelyezkedésétől is. Ha a daganat közel van az ánuszgyűrűhöz, a végbélnyílást legtöbbször nem lehet megmenteni, azt ki kell vezetni a beteg hasfalán (sztóma). Amennyiben a végbél felsőbb szakaszán, a záróizmoktól 6-8 centire alakul ki, akkor van esély a daganat eltávolítására a végbélnyílás megtartásával. A kemoterápia mellett ma már biológiai terápiát is alkalmaznak erre a betegségre, így egy nem áttétes, korai stádiumban felismert vastagbéldaganat túlélési esélye 60 százalékos.
Emlőrák
A leggyakoribb női ráktípusnak az emlőrákot tekintjük, évente 7500 új beteget diagnosztizálnak. Elsősorban az ötven éves kor felettieket érinti, de már harmincéves kor felett nő a kialakulás esélye. Férfiaknál ritkább, de gyorsabb lefolyású és veszélyesebb ez a rákfajta.
Genetikai hajlam örökölhető ebben az esetben, amely a BRCA1 és a BRCA2 gének dominánsan átörökíthető mutációjára vezethető vissza. A másik genetikai rizikófaktort a HER2 gén rendellenessége jelenti, a HER2-pozitív betegeknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki távoli áttétek, kiújulások. Elsősorban a negyven év alattiakat érinti a genetikailag kódolt emlőrák.
A célzott daganatellenes gyógyszerek tekintetében komoly előrelépés történt az elmúlt években, amely a HER2-pozitív emlőrákot is érinti. A HER2-pozitív emlőrákok egy bizonyos típusában már elérhető egy rendkívül modern gyógyszer, az úgynevezett „csodálatos lövedék” (angolul magic bullet). A név a működésére utal, a HER2-receptorhoz kötődő antitest ugyanis egyenesen az emlőrák sejtekbe juttatja be a kemoterápiás szert.
