Magyarországon először a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában alkalmaztak fagyasztásos eljárást, úgynevezett krioablációs módszert csigolyát érintő daganat kezelésében - tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a speciális beavatkozást a csigolyatestet érintő daganatok kezelésében a világ legtöbb országában már több éve alkalmazzák, ám Magyarországon először Szegeden kezeltek vele betegeket.
Daganatkezelés hűtéssel
A hűtéssel való fájdalomcsillapítás apróbb baleseteknél is a mindennapok alapvető megoldását jelenti, csakúgy, mint a sportolás közben szerzett sérüléseknél. Egy bizonyos idő után azonban ennek szövetroncsoló hatása van. A krioablációs eljárás során egy speciálisan erre a célra kialakított kezelőtűt - egy röntgen képerősítő kontrollja mellett - vezetnek a csigolyatestbe, majd azt nagy nyomású argon gáz segítségével, -40 Celsius fokra hűtik. A kezelésnél több, fagyasztásból és olvasztásból álló ciklus követi egymást. A hűtés-olvasztás hatására károsodik a daganatszövet. A hűtés miatt jégkristályok keletkeznek a daganatos sejtekben, továbbá a fagyasztás akadályozza a sejthártyán keresztüli folyadékmozgást is.
Rideg Zoltán, az SZTE Idegsebészeti Klinika munkatársa szerint a beavatkozásnak több előnye is van. A korábban alkalmazott rádiófrekvenciás technikán alapuló kezeléshez képest a fagyasztással a fájdalomcsillapító hatás sokkal erősebb. A Szegeden márciusban kezelt három beteg a beavatkozás után arról számolt be, hogy jelentősen csökkent a fájdalma. A páciensek műtétjét egyedi méltányosság alapján, társadalombiztosítási finanszírozással végezték.
A kezelés alkalmazásáról személyre szabottan a tumor elhelyezkedése alapján hoznak döntést a szakemberek. A műtét csak altatásban végezhető, így azok a betegek, akik nem altathatók, nem vehetik igénybe a kezelést.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: