A kutatók megtalálták a módját, hogyan "kapcsolják be" az emlőrákos sejtek ösztrogénérzékenységét, fogékonnyá téve így azokat a tamoxifen iránt. Ha a módszer beválik, azok a nők is kaphatnak tamoxifent, akiknél eddig elmaradt a gyógyszerre adott válasz.
A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóirat legújabb számában megjelent cikk szerzője, Caroline Ford, a malmői Lund Egyetem Sejt- és Kísérleti Patológiai Intézetének munkatársa elmondta, hogy az emlőtumorok kisebb részének sejtjein nincsenek ösztrogénreceptorok, így nem reagálnak az erre a receptorra kidolgozott kezelésekre sem, ez minden 10 emlőrákos esetből háromnál van így.
Dr. Minetta Liu, a Washington DC-ben található Georgetown Egyetem Lombardi Onkológiai Központjának emlőspecialistája és kutatója azt mondta: "Az ösztrogénreceptorok visszaállítása megnyitja a kaput a tamoxifennel és az aromatáz inhibitorokkal történő kezelés előtt. A svéd kutatók által felfedezett molekula talán beválik majd." Azonban az eredményeket először állatkísérletekkel kell igazolni, csak ezután következhetnek az emberen végzett klinikai vizsgálatok.
Hogyan is működik ez a módszer? Korábbi kísérletekből már ismert volt, hogy a Wnt-5a fehérje hiánya összefügg az ösztrogénreceptorok hiányával, így felmerült, hogy ez a fehérje szabályozza az ösztrogénszintet, emiatt a Wnt-5a jelzőrendszerének helyreállításával megjelentek az ösztrogénreceptorok. Egy kisebb, de ugyanolyan hatásokkal rendelkező molekula, a Foxy-5 már adható a pácienseknek, erre Ford és munkatársai már szabadalmi eljárást kértek.
A folyóirat ugyanezen számában egy másik cikk is megjelent arról, hogy az ösztrogénreceptorok számának csökkenését kiváltó lipocalin 2 nevű fehérje az emlőtumorok invazivitásának markere lehet, ráadásul a vizeletből is kimutatható, ez segíthet annak eldöntésében, hogy szükség van-e agresszívabb kezelésre.
Animáció: HáziPatika.com
