A tumor nemcsak az epehólyagban, hanem az epeutakban is kialakulhat. Bár az epehólyagrák egy igen ritka daganatos elváltozás, ám rendkívül agresszív.
Kit fenyeget az epehólyagrák?
Az epehólyagrák kialakulásában nem nevezhető meg egyetlen tényező fő kiváltó okként. A kockázatot növelik az epehólyagban megfigyelhető polipok, a krónikus gyulladás, epekő (különösen az úgynevezett porcelán-epehólyag), az epeutak tágulatai és fejlődési rendellenességei. A krónikus betegségek mellett egyes parazita fertőzések is növelhetik az epetumor kialakulásának veszélyét.
Milyen tünetei lehetnek?
A legegyértelműbb figyelmeztető jel a fájdalommal nem, ám bőrviszketéssel annál inkább járó sárgaság kialakulása, amikor a daganat az epeút elzárásával megakadályozza az epe elfolyását (sárgaságot ugyanakkor más is okozhat, nemcsak tumor). Az olyan általános tünetek, mint az étvágytalanság vagy a fokozott súlyvesztés is utalhat a rendellenes elváltozásra, igaz utóbbi tünetek önmagukban még számtalan más betegség velejárói is lehetnek. A daganat kezdetben teljesen fájdalmatlan, a rák kiterjedése miatt azonban a későbbiekben súlyos fájdalmak is felléphetnek.
Az epehólyag- és az epeutak daganatai a nyálkahártyából indulnak ki. A tumorok többsége mirigyes rák, úgynevezett adenokarcinóma.
Diagnosztika
A daganatra gyakran az epekövesség miatti panaszok kivizsgálása során derül fény. A tumor jelenlétét laboratóriumi és képalkotó (kontrasztanyagos röntgen, ultrahang, CT) vizsgálatok kombinációjával, majd szövettani vizsgálattal lehet kimutatni.
Az esetek döntő többségében azonban az epedaganatot nem sikerül korai stádiumban diagnosztizálni, így csak akkor fedezik fel, amikor már áttétet adott a májban és/vagy a környező nyirokcsomókban. Távolabbi szervekben rendszerint csak előrehaladottabb stádiumban alakulnak ki áttétek, ezek leggyakrabban a tüdőben, a csontokban vagy a mellékvesében jelennek meg.
Az epehólyagrák terápiája
A sebészi beavatkozásnak, azaz az epehólyag, az érintett epevezetékek, valamint a máj tumorral átszőtt részének eltávolításának rendszerint akkor van létjogosultsága, ha a daganatot még korai stádiumban fedezték fel. A tumor egyes altípusainak esetében, illetve ha a beteg idős, legyengült, vagy megjelentek a távoli áttétek, a nagy kimetszést igénylő, ezáltal nagy megterheléssel járó operáció nem vállalható (a sikeres operációnál is nagy a kiújulás kockázata).
Ezekben az esetekben tüneti kezelést alkalmaznak a panaszok - leginkább a sárgaság - megszüntetésére. Ez is járhat műtéttel, csak kimetszés helyett az epe elfolyását igyekeznek sebészi úton megoldani. Ennek módszere, hogy a szűkület megkerülésével kialakítanak egy elfolyási csatornát vagy katétert ültetnek be.
A terápiában egyre gyakrabban alkalmaznak a műtétet megelőzően vagy azt követően kemoterápiát, sugárkezelésre ugyanakkor csak kivételes esetekben kerül sor. Amennyiben a páciens operálása nem lehetséges vagy túl nagy kockázatot hordozna, sugárkezelés és kemoterápia is szóba jöhet.
Gyógyulási esélyek
Az epeúti rosszindulatú tumorok esetén a gyógyulási esély nagyon alacsony, a klinikai tapasztalatok szerint 5 éves túléléssel gyakorlatilag nem lehet számolni.
