Erős dohányosok esetén a rutinszerűen alkalmazott CT a legmegfelelőbb módszer tüdőrákszűrésre - állítja a kormányzatilag finanszírozott amerikai Nemzeti Tüdőrákszűrés Tanulmány.
A Radiology novemberi száma már behatóan foglakozott a témával: a kutatók összehasonlították a spirál CT és a hagyományos mellkasröntgen hatásfokát, és megállapították, hogy a CT-vel vizsgált betegeknek 20 százalékkal nagyobb esélyük van a túlélésre. Mélyebb összefüggéseket tár fel a New England Journal of Medicine júliusi számában megjelenő elemzés.
A tanulmány során 53 ezer, 55 és 74 év közötti volt és jelenlegi erős dohányost véletlenszerűen két csoportra osztottak, az egyiket röntgen, a másikkal spirál-CT segítségével szűrték - három éven keresztül, évente egy alkalommal. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azért kedvezőbbek a CT-vel szűrt betegek életkilátásai, mert a korábbi stádiumban szolgáltat diagnózist, emiatt a betegek hamarabb részesülhetnek megfelelő terápiában. A spirál-CT a röntgennél sokkal pontosabb képet ad. Az anatómiai struktúráról számítógép-vezérelt rétegfelvételeket készít, melyekből három dimenzióban rekonstruálhatóvá válnak az eredeti viszonyok. Ezzel szemben röntgen segítségével csak kétdimenziós képet lehet kapni, vagyis egyes részletek takarásban maradhatnak.
A CT az esetek 24 százalékában jelzett gyanús elváltozást, míg röntgennél ez az arány 7 százalék alatti volt. Mindazonáltal a rendszeres utánkövetés során nem bizonyult minden elváltozás daganatosnak, azonban sokkal ritkábban volt szükség tüdőből vagy hörgőből való mintavételre. Probléma lehet a téves pozitív esetekkel (a CT esetén 96,4, míg a röntgen esetén 94,5 százalék a pontosság). A fals pozitív esetek oka gyakran nyirokcsomó-duzzanat, jelenleg zajló, vagy korábbi gyulladás, illetve hegesedés.
A hatéves betegkövetési periódust kalkulálva 100 ezer CT-vel szűrt egyénre 247 tüdőrákos haláleset jutott, míg ez az arány röntgen esetén 309 volt.
