A szívből kiinduló daganatok, az úgynevezett elsődleges tumorok bármelyik szívszövetben kialakulhatnak, és egyaránt lehetnek jó- vagy rosszindulatúak, mindazonáltal igen ritkák, 2000 emberből 1-ben ha előfordulhatnak. Felnőttek esetében a daganatok 50%-át az elsődleges jóindulatú szívdaganat , a mixóma teszi ki. Csecsemőkben és gyermekekben a leggyakoribb, az esetek 40%-át lefedő elsődleges jóindulatú szívtumor, a rabdomióma. A lista következő helyén a fibrómák állnak, ezek általában a szívbillentyűkön indulnak növekedésnek, és a szív kötőszöveti sejtjeiből erednek, a többi rákféleség pedig rendkívül ritka.
Nehéz diagnosztizálni korai stádiumban
A szív leggyakoribb rosszindulatú daganata a rabdomioszarkóma, mely a szívizomból indul ki, de sokfajta szövetelemet is érinthet, továbbá egyéb, akár távoli szervekre is átterjedhet. Általában középkorú férfiak betegsége, leggyakoribb tünetei az áramlási akadály, a szívritmuszavar , és a szívburok-bevérzés.
A szív rosszindulatú elsődleges ráktípusai mindazonáltal rendkívül ritkák, az összes elsődleges szívdaganat negyedét teszik ki, leggyakrabban érszövet-eredetű szarkómákat diagnosztizálnak. Az elsődleges rosszindulatú daganatok nem távolíthatók el műtéti úton, gyógyíthatatlanok, általában végzetesek, kezelésük célja a tünetek enyhítése.
A szervezet más területeiről - általában a tüdőből, a mellből, a vérből vagy a bőrből - kiinduló, majd a szívre terjedő (metasztatizáló) daganatokat nevezik másodlagos (szekunder) tumoroknak. Ezek mindig rosszindulatúak. Ezek közül a festékes bőrrák (melanoma malignum), valamint a mell-, tüdő- vagy vesetumor is hamar áttétet (metasztázist okoz) adhat a szívbe. Mindemellett a nyiroksejtekből kiinduló limfóma is előidézhet szívelégtelenséget, ritmuszavart, amennyiben a szív szöveteiben is megjelenik.
Az elsődleges daganatokat nem könnyű diagnosztizálni, mivel viszonylag ritkák, de tüneteik számtalan egyéb betegség szimptómáira hasonlítanak. Másodlagos szívtumor kialakulására pedig akkor kell gondolni, ha a beteg szervezetében rákos daganat található, mely szívműködési zavarral jár.
A szívet érintő daganatok akár tünetmentesek is lehetnek, vagy mindössze enyhe jeleket adhatnak, mindazonáltal legtöbbjük életveszélyes működési zavart is okozhat, a szimptómák azonban a legtöbb esetben az általános szívbetegségek tüneteihez hasonlóak, de azoktól eltérően hirtelen alakulnak ki, de minden esetben a tumor elhelyezkedésétől függően változnak ezek a jelek. Jelentős különbség, hogy a rosszindulatúak gyorsabban növekszenek és terjednek. Áttétet adhatnak a gerincvelőre, a közeli szövetekre, vagy akár a tüdőre és az agyra. Rossz kilátásúak, a kemoterápia és besugárzás alkalmazása leginkább a panaszokat csökkenti, mindazonáltal javíthatják a beteg állapotát.
A szívben megjelenő áttétes daganatok eredményeként túlzott mennyiségű folyadék vagy vér jelenik meg a szívburokban (perikardium), így a szív képtelen a normális működésre. Amennyiben a szívet borító zsák ürege megduzzad, szívelégtelenség, szívritmuszavar (arritmia), vagy vérnyomáscsökkenés jelenhet meg. A folyadék leszívása átmenetileg gyors állapotjavulást idézhet elő. Ha a daganat a szívbillentyűt vagy annak környékét érinti (mixómák és fibrómák) szívzörej, áramlási akadály tapasztalható, ráadásul a mixómák köré a szíven belül vérrögök rakódnak, melyek az érpályába kisodródva elzárhatják a vérkeringést, embóliát okoznak. Ha a tüdőbe jutnak, légzési elégtelenség, ha az agyba, szélütés léphet fel. Jól látható tehát, hogy még egy jóindulatú daganat is éppoly halálos lehet, mint egy rosszindulatú.
