A TNM-rendszerben használt betűk jelentése a következő:
A T (tumorméret) betűvel (T0-tól T4-ig) a kiinduló, azaz az adott szervben található primer tumor méretét, elhelyezkedését, kiterjedését adják meg. T0-nál értelemszerűen nem mutatható ki daganat, a T1 nem tapintható, csak diagnosztikai eszközökkel kimutatható nagyságot jelez. A T2 tapintható, de az érintett szerven belül maradt primer tumort jelent. A T4 nagyságú tumor már szomszédos szerveket is érint.
Az N (N0-N3-ig) a közeli nyirokcsomó-áttét meglétét és elhelyezkedését jelzi. Az N az latin "nodus" (csomó) szó rövidítése. N0 esetén nem érintett közeli nyirokcsomó. N1 esetén kimutathatók tumorsejtek egyetlen nyirokcsomóban, de annak mérete a 2 cm-t nem haladja meg. N2 esetén az érintett nyirokcsomó 2-5 cm közötti méretű, N3-nál ennél nagyobb, és több nyirokcsomó is érintett lehet.
Az M a metasztázis (áttét) szó rövidítése, ahol az M0 a távoli áttétek hiányát, az M1 meglétét jelöli.
A tumor TNM-stádiumának meghatározása kijelöli a lehetséges terápiás megoldásokat is, amelyek bizonyos gyógyulási és túlélési eséllyel párosulnak. Végül ez alapján négy klinikai stádiumot, azon belül pedig alcsoportokat szoktak megállapítani.
Fontos megjegyeznünk, hogy a terápiák folyamatos fejlődése nyomán a gyógyulási arányok fokozatosan javulnak, egyre többféle rákot, egyre későbbi stádiumban is célzottan, jó eredménnyel lehet kezelni.
| |
A sebészi terápia
A daganat műthetőségének függvénye a stádiuma. Ha a daganat mérete viszonylag kicsi, azaz a kiindulási szerven belül marad, nem képzett áttétet, jól hozzáférhető, a legkedvezőbb és a beteg számára legbiztonságosabb terápia a tumor és bizonyos ráhagyással a környező szövet kimetszése. Az egészségesnek látszó szövet kivágását az indokolja, hogy előfordulhatnak benne tumorsejtek, amelyek a műtét után áttét vagy a daganat kiújulásának forrásaivá válhatnának.
A kimetszett daganatot és a környező szöveteket alapos szövettani, mikroszkópos vizsgálatnak vetik alá, ami a posztoperatív kezelés megválasztása szempontjából fontos. A tumorsejtek tulajdonságai alapján meghatározható, hogy milyen kemoterápiás vagy sugárkezelésre reagálnak jól, azaz pusztulnak el. Az műtét utáni kezelés célja az esetleges szóródások, kiújulások megelőzése. Nem lehet ugyanis tökéletes biztonsággal állítani, hogy a műtéttel minden rákosan elfajult sejtet sikerült eltávolítani a szervezetből. Azt azonban tudni lehet, hogy a primer daganatból elszabadult sejtek új helyükön az eredeti tumorsejtekre jellemző tulajdonságokat hordozzák.
Bizonyos műtétek lehetővé teszik, hogy már a beavatkozás közben megvizsgálják a kimetszett, épnek látszó szövetet. Ilyenkor a biztonságos gyógyulás érdekében lehetőség van a műtét kiterjesztésére.
A legtöbb tumorműtét során eltávolítják a környéki nyirokcsomókat is, mivel ezekbe jutnak el leghamarabb a primer tumorról leszakadt daganatsejtek, illetve itt keletkeznek az első áttétek.
Műtét más céllal
Mivel a tumorsejtek rendkívül "falánkak", fékevesztett növekedésükhöz nagyon sok tápanyagot vonnak el a szervezet többi részétől, és az ellenük küzdő immunrendszert is megterhelik jelenlétükkel, műtétet indokolhat a tumorsejtek tömegének eltávolítása későbbi stádiumokban is, amikor a tumor már átlépte a kiindulási szerv határát. Ilyenkor a műtét jelentősen növeli az egyéb terápiák hatékonyságát, hozzájárulhat a beteg jobb közérzetéhez, a kompressziós szövődmények megelőzéséhez és a palliatív ("megtartó") kezelés részét képezi.
Kombinált kezelés
Kombinált kezelésről beszélünk, ha több terápiás megoldást együttesen alkalmaznak annak érdekében, hogy ezek egymás hatékonyságát növeljék. Rosszindulatú daganatos betegség esetén szinte sohasem várható, hogy kizárólag műtétet végeznek. Ez rendszerint a komplex gyógyítás része.
A műtét előtt alkalmazott sugár, kemo- vagy immunterápia célja a daganat méretének csökkentése, jobb műthetősége. A műtét után végzett kezelések pedig a szervezetben esetlegesen megmaradt tumorsejtek elpusztítását, a recidívák (kiújult daganatok) és áttétek megelőzését szolgálják.
