Daganatot okozhat a hasi zsír?
Korábbi kutatások már megállapították, hogy az elhízás hozzájárul a rák kockázatához, de eddig nem született egyértelmű bizonyíték a daganat kialakulása és a túlsúly közötti összefüggésre. A Michigan State University kutatói azonban 2017-ben rátaláltak egy fehérjére, amely a szervezetben lévő zsírból szabadul fel, és a nem rákos sejteket rákossá teheti. Azt is kimutatták, hogy a hasi zsír alsó rétege ebből a szempontból sokkal veszélyesebb, mint a bőr alatti zsírréteg. A szóban forgó fehérje ráadásul ösztönzi a tumorok növekedését.
Ezért veszélyes a hasi zsír
"Bár számos előrelépés történt a rák kezelésében és a betegek életminőségének javításában, az új esetek száma mégis tovább növekszik. Fontos megértenünk az okokat, hogy az étkezési szokások módosításával vagy terápiás beavatkozásokkal csökkenthessük a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát" - mondta Jamie Bernard, a kutatás vezetője, az egyetem farmakológusa, toxikológusa. Kifejtette, tanulmányuk arra utal, hogy a testtömeg-index ( BMI ) nem a legjobb mutató. Sokkal többet mond el a hasi elhízás mértéke, pontosabban a 2-es fibroblaszt-növekedési faktor (FGF2) nevű fehérje szintje, amely a sejtek elrákosodására utal.
A hasi zsírnak két rétege van. A felső, az úgynevezett szubkután zsír közvetlenül a bőr alatt található. Alatta a zsigeri zsír található, amelyről most kiderült, hogy károsabb. Bernard és szerzőtársa, Debrup Chakraborty olyan laboratóriumi egereket tanulmányozott, amelyeket nagy zsírtartalmú diétán tartottak, és felfedezték, hogy ez a magasabb kockázatú zsírréteg nagyobb mennyiségű FGF2-t termel a szubkután zsírhoz képest. Az FGF2 a sebezhető sejteket úgy stimulálja, hogy tumorrá változnak. Zsigeri zsírszövet-mintákat is gyűjtöttek olyan nőktől, akik méheltávolításon estek át, és megállapították, hogy mind az egerekből, mind az emberből származó zsír képes a nem tumoros sejteket rosszindulatú sejtekké átalakítani - mondta Bernard.
Számos egyéb elem is felszabadul egyébként a zsírból, beleértve az ösztrogén hormont is, amely befolyásolhatja a rák kockázatát, de esetükben a tanulmányok csak kapcsolatot tudtak kimutatni a rákkal, nem pedig közvetlen okot. A megbetegedésekben a kutatók szerint a genetika is szerepet játszik. Bernard kifejtette, hogy kutatásaik során új rákellenes vegyületeket igyekeznek azonosítani, amelyek megakadályozhatják az FGF2 hatását. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberek helyes étkezéssel és életmóddal is sokat tehetnek azért, hogy csökkentsék a testük által generált biológiai, biokémiai kockázatokat.
