"Követelem tőle, hogy vagy tegyen lépéseket ebben az ügyben, vagy mondjon le alkalmatlanság miatt" - mondta Persányi Miklósra utalva Illés Zoltán, aki úgy vélekedett, nem a magyar állampolgároknak kellene itt beavatkozniuk, hanem a környezetvédelmi tárcának.
A vasárnap délutáni akciót - amelyen részt vett Selmeczi Gabriella és Koszorús László, a Fidesz országgyűlési képviselői, a Jövőnk Műhely munkatársai - a párt a Jövőnk című vitasorozatának keretében szervezték. Az aktivisták - arcukon védőmaszkban és lábukat védő nejlonzsákban - hatszáz négyzetméter fóliával borították be a galvániszapot tartalmazó, szétrohadó félben lévő műanyag zsákokat.
Illés Zoltán közölte: a szennyezőanyag elszállítása 180 millió forint költséget jelentene a szaktárcának. Hozzátette: álláspontjuk szerint katasztrófaveszély van Csepelen a 2003 nyarán illegálisan lerakott 1.200 tonna, nehézfémeket tartalmazó galvániszap miatt.
Az iszap a helyi ivóvízbázis mellett a Duna közelsége miatt veszélyezteti az ország más településeit, valamint Szerbiát, Romániát és Bulgáriát is - mondta Illés Zoltán.
A volt országgyűlési képviselő kitért arra, hogy az említett nehézfémek rákos daganatot, genetikai elváltozást, illetve magzatkárosítást okozhatnak, ha bejutnak a szervezetbe, és ez az ivóvízen, a Duna élővilágán keresztül Magyarország más településein, de az említett országokban is megtörténhet.
Nem egy uniós ország ügye ez, hanem összeurópai kérdés, ezért ezt képviselők útján az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága elé viszik - mondta Illés Zoltán.
Németh Szilárd, a csepeli önkormányzat képviselőtestületében a Fidesz-KDNP-frakció vezetője elmondta, hogy őt magát 2004 közepén telefonon értesítették az illegálisan lerakott veszélyes hulladékról, amelyet - később a feltárt dokumentumok szerint - 2003-ban szállítottak a helyszínre. Az érintett cég azóta felszámolási eljárás alá került, és tulajdonosa - Németh Szilárd közlése szerint - egy hajléktalan.
A frakcióvezető azt mondta, hogy az elmúlt években a csepeli önkormányzatban nem talált partnerre a veszély elhárításában.
Bakonyi Ágnes, a Környezetvédelmi Minisztérium szóvivője az MTI-nek azt mondta: azonnali beavatkozásra akkor kerülhetne sor, ha az emberi élet, egészség veszélyeztetése állna fenn, vagy ha környezeti katasztrófahelyzet fenyegetne, de erről nincs szó.
Hozzátette: Kovács Kálmán, a tárca államtitkára kezdeményezi, hogy a parlament környezetvédelmi bizottsága vegyen napirendre a kármentesítés magyarországi helyzetét.
