Várhatóan 1,27 millió halálesetet okoz a tíz leggyakoribb rákbetegség idén az Európai Unióban az Annals of Oncology című tudományos lapban megjelent jelentés szerint. A férfiak esetében ez százezer főre jutó 130 halálesetet, nők esetében 81 halálesetet jelent, ami a 2015-ös adatokhoz képest a férfiaknál 7 százalékos, nőknél 5 százalékos csökkenés. A koronavírus-járvány miatti kései diagnózisok és kezelések miatt azonban a rák okozta terhek a következő években megnövekedhetnek.
Nagy veszélyt jelent a koronavírus a rákbetegekre
Carlo La Vecchia, a Milánói Egyetem tudósa vezette nemzetközi kutatócsoport a 27 európai uniós ország és Nagy-Britannia adatait elemezte. Részletes adatokat közöltek a hat legnagyobb lakosságú országra - Franciaországra, Németországra, Olaszországra, Lengyelországra, Spanyolországra és Nagy-Britanniára - vonatkozóan és a tíz leggyakoribb rákfajtát figyelembe véve. Ezek a gyomor, a bél, a hasnyálmirigy, a tüdő, a mell, a méh és méhnyak, a petefészek, a prosztata, a húgyhólyag rákos megbetegedése és a leukémia.
"A rák a szív- és érrendszeri betegségek mellett a második leggyakoribb halálok Európában. Bár megjósolhatóan sok rákfajta esetében idén csökken a halálozási arány, a betegség okozta halálesetek abszolút száma a népesség öregedése miatt továbbra is emelkedik" - mondta Paolo Boffetta, a kutatás társszerzője, a Bolognai és a New York-i Egyetemen is dolgozó szakértő.
A tudósok arra szólították fel a politikai döntéshozókat, hogy biztosítsanak több forrást a hasnyálmirigyrák elleni harcra. Ennél a betegségnél a halálozási arány férfiaknál 2021-ben előreláthatólag stabil marad, nőknél azonban a legtöbb uniós országban tovább növekszik.
Az Annals of Oncology vezércikkében további szakértők hangsúlyozzák, hogy a rák "súlyos kockázati tényezőt jelent a koronavírussal fertőzött páciensek számára" és figyelmeztetnek azokra a járulékos károkra, melyeket a megelőzési programok befagyása, a vizsgálatok és a korai felismerés elmaradása okozhat.
Az elmúlt évtizedekben előrelépést hozó intézkedések és tevékenységek 2020 márciusa óta leálltak. Korai ennek hatását meghatározni, "de elkerülhetetlennek tűnik, hogy jelentős, ha nem drámai következményei legyenek" - írják a tudósok.
