Szervezetünknek inzulinra van szüksége a vérben keringő szőlőcukor, avagy glükóz hasznosításához. Cukorbetegség esetén azonban a hormon nem funkcionál megfelelően: vagy azért, mert nem tud hatékonyan kötődni a sejtekhez, vagy azért, mert nem termelődik elegendő mennyiségben. Ennek következtében megemelkedik a vér cukorszintje , ami hosszú távon súlyos szövődmények kialakulásához vezethet.
Az inzulin előállításáért a hasnyálmirigy Langershans-szigeteiben található béta-sejtek felelnek. Jeffrey R. Millman, a Washingtoni Egyetem biomérnöke és munkatársai úgynevezett pluripotens őssejtekből hoztak létre inzulintermelő béta-sejteket, amiket aztán akut diabéteszben szenvedő egerek szervezetébe ültettek be. Az így kezelt rágcsálók kezdeti, 27 mmol/liter feletti vércukorszintje alig két hét alatt visszaállt a normális értékhatárok közé, majd hónapokig ott is maradt. Ezzel szemben a kontrollcsoportba tartozó állatok rövidesen elpusztultak.
Az őssejtkezelés Achilles-sarka
A pluripotens őssejtek úgynevezett differenciálatlan sejtek, amelyek fontos jellemzője, hogy képesek bármilyen más emberi sejtté kifejlődni. Az ebben rejlő potenciál kiaknázása régóta kutatott terület az orvostudományon belül, és nem új keletű a módszer cukorbetegeknél való alkalmazásának vizsgálata sem. Millman laborja is már több éve folytat kutatásokat ez ügyben, a mostani kísérletük ugyanakkor egy tekintetben eltér a korábbi próbálkozásoktól.
"Gyakori probléma, amikor emberi őssejteket szeretnénk átalakítani inzulintermelő béta-sejtekké - vagy bármilyen más sejtté -, hogy eközben más sejtek is képződnek, amikre nincs szükségünk. A béta-sejtek esetében például egyéb hasnyálmirigysejteket és májsejteket is kapunk" - mutatott rá Millman. Hozzátette, ezek az extra sejtek nem ártalmasak ugyan, de nem is hasznosak a terápiás cél szempontjából. Mindez pedig összességében csökkenti az őssejtkezelés hatékonyságát.
Az amerikai kutatók azonban rájöttek, hogy egy fehérje, az aktin kulcsszerepet játszhat abban a folyamatban, amely során a pluripotens őssejtek meghatározott testi sejtekké alakulnak át. A felfedezés birtokában már ki tudtak fejleszteni egy új technikát arra, hogy az őssejtekből a korábbiaknál nagyobb arányban képződjenek béta-sejtek, ami mindenképpen jó előjel az őssejtkezelések jövőjére nézve. Annál is inkább, mert az eljárás nemcsak a béta-sejtek, hanem egyéb sejtek, így a máj-, nyelőcső-, gyomor- és bélsejtek előállítását is segíti.
Habár az eddigi eredmények rendkívül biztatóak, a kutatócsapat azonban hangsúlyozta, hogy az új metódust csak állatoknál tesztelték, és egyelőre távoli még, hogy emberek gyógyítására is ki lehessen próbálni kísérleti kezelésként. A kutatást bemutató tanulmány február 24-én jelent meg a Nature Biotechnology online felületén.
Forrás: sciencealert.com
