A vírusok számos bőrbetegség okozói lehetnek. A bőrelváltozás lehet egy vírus direkt fertőzése (például uszodaszemölcs), vagy általános fertőzés résztünete (például bárányhimlő).
Most három gyakoribb és két ritkább, vírus okozta bőrbetegséget részletezünk.
Mononucleosis infectiosa
A betegség direkt érintkezéssel, cseppfertőzéssel terjed. A lappangási idő 30-50 nap. Lázzal, mandulagyulladással jár, a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodnak, lép- és májmegnagyobbodás alakul ki. A betegek egy részénél a 4-6 napon át észlelehető apró, halvány vörös foltok vagy csalánkiütésszerű tünetek jelentkeznek az arcon, törzsön, karokon. A tünetek leggyakrabban gyógyszerkiütésre emlékeztetnek, attól kell elkülöníteni. Általában gyermekeken és a fertőzésen át nem esett fiatal felnőtteken alakulnak ki a mononucleosis infectiosa tünetei.
A kórokozók: A herpeszvírusok családjába tartozik az Epstein-Barr vírus (EBV), mely a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infectiosa) tüneteit okozza. A cytomegalovírus (CMV), mely ugyancsak a herpeszvírusokhoz sorolható, a mononucleosis infectiosához nagyon hasonló bőrtünetet okozhat. Az EBV fertőzés gyakran tünetmentesen zajlik, majd a vírus látens formában a szervezetben megtalálható.
A betegnél a láz- és fájdalomcsillapítás szükséges, és természetesen bőrtünetei is ápolásra szorulnak. Hosszú gyógyulási fázis követi, levertség, fáradékonyság hosszú ideig fennállhat.
A pityriasis rosea
Magyarul rózsahámlás , de vigyázat, véletlenül sem tévesztendő össze a rózsahimlővel! Gyakori, enyhe lefolyású, cserében viszont hetekig elhúzódó bőrbetegség. Az utóbbi években több tudományos közlemény arról számol be, hogy a rózsakiütés hátterében az emberi herpeszvírusokhoz (HHV) tartozó HHV6 és 7 kórokozók állnak.
Utóbbi a kisgyermekeken a háromnapos lázzal járó exanthema subitumot okozza, illetve lázzal járó kanyaró vagy rózsahimlő szerű, foltos-beszűrt kiütések során mutatták ki. A rózsakiütés kellemetlensége, hogy viszkethet, és bőrtünetek 4-6 hétig is elhúzódhatnak. Kezdetben, többnyire a törzsön 1-2 cm átmérőjű, egyedülálló folt (anyafolt) jelentkezik. Ekkor könnyen összetéveszthető valamilyen gombás fertőzéssel. Néhány napon vagy 2 héten belül jelentkezik a többi jelenség: a törzsön, ritkábban a végtagokon halvány vörös, széli részükön finoman hámló, változó mértékben viszkető kiütések. Mivel külső tényezők (gomba ellenes, fertőtlenítő kenőcsök) irritálhatják a bőrt, ezért illatanyagot tartalmazó szerek, fertőtlenítők használata nem javasolt. Viszketés ellenes gyógyszert és semleges hatású nyugtató kenőcsöt használjunk. A betegség alatt a gyermek közösségbe járhat. Ez idő alatt rövid ideig tartó zuhanyozás legyen a napi tisztálkodás, tehát rövid ideig érheti a bőrt víz, de az érintett semmiképp ne járjon úszni, az iskolás gyerekek kapjanak tornából, edzésről feljegyzést.
Egyes vírusfertőzések a bőrünkön is jelentkeznek tünetekkel
A Coxackie vírusok
Ezek okozzák a kisgyermekeken az igen fertőző kéz-láb-száj betegséget. Nyár végén és ősszel gyakrabban fordul elő. Enyhe általános tünetek után a tenyéren, talpon és a szájnyálkahártyán jellegzetes hólyagok, illetve aphták alakulnak ki: néhány, szürkésfehér, színes gombostűfejnyi-lencsényi nem fájdalmas hólyag. Előfordul, hogy vagy a tenyéri vagy a talpi tünetek hiányoznak. A szájnyálkahártya sebei fájdalmasak is lehetnek. Csecsemőknél és kisgyermekeknél igen ritkán súlyosabb formája is kialakulhat: láz, rossz közérzet, táplálhatatlanság, elesett állapot, fájdalmas szájnyálkahártya-sebek. Kezelésére fertőtlenítő, szárító ecsetelőket és kenőcsöket, illetve szájfertőtlenítőt alkalmazunk. A betegség lefolyása többnyire enyhe, 7-10 nap alatt gyógyul.
Kesztyű-zokni szindróma
A közelmúltban felismert és az előzőeknél ritkábban előforduló betegség a kesztyű-zokni szindróma. Leggyakrabban a Parvovírus B19-et mutatták ki a tünetek hátterében, de más vírusok is szerepelhetnek (herpeszvírus, cytomegalovírus).
Tavasszal és nyáron halmozottan fordulhat elő. Láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása mellett jellegzetesen a kézen és lábfejen látható, éles határral, apró, színes gombostűfejnyi-borsónyi, bevérzett jellegű kiütés jelentkezik. Az érintett terület vizenyős. A farpofákon, combokon és a gáttájékon is kialakulhatnak a foltok. Nyugtató kenőcsök használata, szükség esetén lázcsillapítás javasolt.
A Gianotti-Crosti szindróma
A Gianotti-Crosti szindrómát az 50-es években írtak le Olaszországban. Még 10 évvel ezelőtt is úgy tudták, hogy kizárólag hepatitis B okozta májgyulladással jár együtt. Ma már tudjuk, hogy több vírus is okozhatja (EBV, CMV, Coxackie), de leírták védőoltások (Di-Per-Te, Mumpsz-Morbilli-Rubeola) beadása után is. Kisgyermekek (1-6 évesek) betegsége. Az általános tünetek viszonylag enyhék: láz, nyirokcsomó-duzzanat, máj- és lépmegnagyobbodás. A bőrtünetek: az arcon, és a végtagokon szimmetrikusan, a feszítő felszíneken, a hajlítófelszíneket szabadon hagyva, nem viszkető, halvány vagy sötétvörös, esetleg bevérzett jellegű kiütésekként jelennek meg. Az ilyen típusú elváltozások diagnosztizálása és kezelése szakorvos feladata. Mivel ezeknek a vírusfertőzéseknek specifikus vírusellenes kezelése nincs, ezért viszketéscsillapítást, szükség esetén lázcsillapítást, nyugtató helyi kezelést alkalmazunk.
