A rühesség (scabies) a leggyakrabban a kéztőízület felett, az ujjak között, a csukló, a könyök, a hónalj táján, az övvonalban és az ülőgumóknál jelentkezik. Nőkön a mellbimbó környékén, férfiakon a hímvesszőn és a herezacskón, csecsemők esetében a tenyéren és a talpon, vagy akár az arcon is elszaporodhat az élősködő , s vizes hólyagocskák formájában jelenhetnek meg árulkodó jelei.
A rüh gyakori parazitafertőzés, senki sincs védve tőle. Terjedhet például tömegközlekedési eszközökön, gyermekintézményekben, időseket, pszichés betegeket ápoló intézményekben. Egyik emberről a másikra szoros testi kontaktus során jutát, ami nem csak szexuális együttlétet vagy közös alvást jelent, hanem például küzdősportok során vagy masszázzsal is átadható. Az állatok rühességét más atkafajok okozzák, így emberre azok igen ritkán terjednek át, s csak minimális mértékben tudnak elszaporodni, illetve nem fertőznek meg további embereket.
Bár a fertőződést követően 2-6 héttel válnak észlelhetővé a tünetek, ebben az időszakban mindvégig képes másik emberre átkerülni a rüh, majd a lappangási idő után jelentkezik a gyakran rohamszerű, kínzó vakarózási kényszert kiváltó viszketés, amely ágymeleg környezetben a legintenzívebb. A rühes személy mindenhol vakarózik, nem csak a rühvel fertőzött területeken, a viszketést ugyanis nem az atka mozgása okozza, hanem a szervezet allergiás válasza a parazita váladékára.
A diagnózist bőrgyógyász állítja fel a viszketés és járatok együttese alapján, a kórjelző atkajáratok megfestésével pedig egyértelműen igazolható. A járatokból kiemelt atka vagy pete tűvel mikroszkóp alatt azonosítható. Mindazonáltal, a vakarózás miatt másodlagosan bőrfertőzés alakulhat ki, ezek az elváltozások az eredeti kórképet teljesen elfedhetik és alaposan megnehezítik a helyes diagnózis felállítását. Amennyiben a viszketés az esti órákban fokozódik, valamint a test minden részén jelentkezik a viszketés illetve a beteg környezetében hasonló panaszok jelennek meg másoknál is, nem szabad kizárni a rühességet!
