A tovább folytatódó nagy meleg hatására a legtöbb májusban virágzó fa már április utolsó hetében virágzott, vagy már el is virágzott (pl. platán). A legutóbbi jelentésben arról írtam, hogy a nyárfák egy részének a termése is beérett és a fehér magszőrök csak akkor veszélyesek igazán, ha azokra fűpollen tapad, de a füvek még nem virágzanak. Nos, nem tartott sokáig ez a szerencsés állapot, mert a húsvét utáni héten megjelentek a pázsitfüvek (Poaceae, régebbi tudományos nevén: Gramineae) első virágporszemei és azóta egyre több van belőlük!
Azt kell tudni róluk, hogy a világ legismertebb, a legrégebb óta ismert és talán a legveszélyesebb pollenallergénjei! Amíg hazánkban a parlagfűnek, mint az általunk legfélelmetesebb aeroallergénnek tartott növénynek, csak egyetlen faja terjedt el, a pázsitfüveknek 70 nemzetsége és mintegy 200 faja él országunkban! Ezek nagyjából négy csoportra oszthatók:
a hazai növénytársulások természetes, rétek, kaszálók, legelők füvei;
gabonaféléink (közülük a rozs nagyon, a rizs, cirok pollenje kissé allergén!);
díszpázsitok ültetett füvei (angolperje, perjék stb.);
gyomfüvek ( egérárpa, kakaslábfű, meddőrozsnok stb.).
Mivel sok fajról van szó, a virágzási idejük is hosszú: április végétől október közepéig is letart, de a szénanáthások számára a május-június az igazán nehéz hónapok, amikor a füvek zömének a virágzása lezajlik.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Az elkövetkezendő időben tehát a füvek pollenszámának heti változásairól fogok elsősorban tájékoztatást nyújtani! Elöljáróban: a pázsitfüveknél a napi 30 db pollen/1m3 az allergiás határérték és Szegeden, április 30-án, már 23 db volt a levegőben!
Legjobban: