A kellemes, napos idő hatására felgyorsult a tavaszi növények virágzása. A szénanátha szempontjából fontos, allergizáló fák közül a nyírfa (Betula) már túl van a virágzási csúcson, pollenszáma erősen csökkent. Növekedett viszont a kőris (Fraxinus) virágporszáma; e növény mediterrán rokona, az olajfa (Olea europaea) termesztési területén igen erős pollenallergén. A hazai kőrisekről még ezt az erős hatást nem mutatták ki, igaz a napi pollenszámuk nemigen emelkedik az allergiás határérték fölé!
Megindult a tölgy (Quercus) és a vártnál kissé korábban a platán (Platanus) virágzása is. Ez utóbbi, sok helyen ültetett díszfa, parkfa közepesen allergén virágposzemekkel rendelkezik, viszont a fiatal, fejlődő levelein lévő szőrök ledörzsölődve a levegőben szállnak és erősen irritálják a szem és az orr nyálkahártyáit. Ugyanez mondható el a nőivarú nyárfák, sok helyen már most érett, terméseiből kikerülő, fehér magszőrőkre, amelyek szintén irritálóak lehetnek. Sok helyen, allergiát okozó hatásukra hivatkozva, kiirtják a többéves termős nyárfákat (lásd legutóbb Orosházán), holott e magszőrökről kimutatták, hogy nem allergének.
Bebizonyosodott viszont, hogy ha ezekre fűpollen tapad és úgy jut a nyálkahártyákra, akkor a fűpollen pollinózist okozó hatása erőteljesebben érvényesül (tehát a bőrpróba során a fűvek virágporára való érzékenységet mutatják ki).
Pillanatnyilag a pázsitfüvek (Poaceae) még nem virágzanak, a nyárfaszösz pedig már szálldogál. Igaz, nem szép látvány a szöszökkel borított utca, de mi ez a maximum 2 hétig tartó kellemetlenség ahhoz a haszonhoz képest, amit e fák oxigéntermelőként és porfogóként hajtanak!
