A leginkább csalán- vagy szúnyogcsípésre hasonlító kiütések nagyon gyorsan, alig pár perc alatt megjelennek a bőrön, miközben kínzó viszketést, esetenként égető érzést okoznak. Szerencsére ezek a panaszok rendszerint néhány óra, legfeljebb egy-két nap alatt nyomtalanul el is múlnak, és később sem térnek vissza, így nem igényelnek jelentősebb kezelést.
Makaccsá is válhat a csalánkiütés
Ritkán mégis előfordul, hogy a csalánkiütés újra és újra megjelenik. Ilyenkor érdemes felidézni, mit fogyasztottunk az elmúlt időszak étkezései során, valamint a gyógyszerhasználatban felmerült változásokat is át kell gondolni. Ha a kiütések valamilyen új élelmiszer vagy gyógykészítmény kipróbálásával együttesen jelentkeztek, nagy valószínűséggel azok elhagyása megoldja a problémát.
Fontos azt is figyelembe venni, hogy a csalánkiütéseket külső körülmények is okozhatják, így például a hideg, a meleg és a nyomás, sőt, olykor a stressz is lehet a háttérben. Ezekben a helyzetekben ugyancsak adott tehát, mire kell fokozottan odafigyelnünk.
Ha a panaszok így sem múlnak el, vagy akár hat hétnél tovább, esetleg évekig elhúzódnak, úgy mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulni velük.
A legfontosabb az okok megtalálása
A leglényegesebb feladat a kiváltó okok meghatározása, amihez akár hosszadalmas, bonyolult vizsgálatsorozatra is szükség lehet. A kezelés tekintetében ugyanis mindig az a leghatásosabb módszer, ha a beteg kerüli a csalánkiütést eredményező tényezőket. Sok esetben nyújthat segítséget a mediátormentes diéta, amelynek során nem szabad füstölt húsokat, halat, belsőségeket, illetve bizonyos zöldségeket és gyümölcsöket, így például paradicsomot, zellert, diót, mogyorót, epret és ananászt fogyasztani.
Előfordul ugyanakkor, hogy az okokat a különböző tesztek által sem lehet felderíteni, így ilyenkor a tüneti kezelés marad az egyetlen bevethető eszköz. E célra jól alkalmazhatók a szájon át bevehető antihisztaminok. Szerencsére a manapság kapható készítmények már nem álmosítják olyan mértékben a felhasználójukat, mint a régebbi gyógyszerek. Amennyiben viszont az antihisztamin mellékhatásaként nyugtalanság vagy depresszió jelentkezik, szükség lehet kiegészítőként antidepresszánsokra is.
Rendkívül súlyos esetekben szóba jöhet a szteroidkezelés alkalmazása is a csalánkiütés ellen, ennek lehetséges mellékhatásai azonban mindenképpen óvatosságra intenek.
Cikksorozatunkban korábban írtuk:
