A pánikbetegségben szenvedőknél nagyobb a szívroham vagy az agyvérzés kockázata - mutatták ki amerikai kutatók.
A Bostonban működő Massachusettsi Általános Kórház munkatársai több mint háromezer asszonyt vizsgáltak, s arra jutottak, hogy a pánikbetegség is kockázati tényező a szív- és érrendszeri események kialakulásában. Korábban már bebizonyosodott, hogy a levertség, a düh, az ellenséges érzület hozzájárulhat az infarktushoz, de pánikroham és a szívroham összefüggését most elemezték első ízben.
A pánikbetegség meglehetősen gyakori állapot, amely hirtelen, gyakran minden előjel nélkül kialakuló félelmi vagy szorongásos szakaszokkal jár. A rohamok percektől órákig tarthatnak, ritkán vagy gyakrabban is jelentkezhetnek. E rohamok oka alig ismert.
A rohamot elszenvedő egyén az önuralom elvesztésétől vagy megőrüléstől félhet, sőt halálfélelmet élhet át. Gyakran már a tünetektől való szorongás is kiválthatja a rohamot, s így agorafóbia alakulhat ki. Agorafóbiáról akkor van szó, ha az otthon vagy más biztonságos hely elhagyásakor az egyén attól tart, hogy nyilvános helyen rosszul lesz, vagy a tünetek jelentkezésekor nem tudja időben elhagyni a helyszínt.
