A víz maga az élet
Az újszülött testének 70 százaléka víz, a felnőtt ember szervezetének pedig átlagosan 60 százaléka - nem túlzás tehát azt állítani, hogy a víz maga ez élet.
A testünkben lévő folyadék nagy része a sejtek belsejében található, egyharmada az erekben (a vérben) és a szövetek közt, nyirokfolyadék formájában. Víz nélkül elképzelhetetlen számos biokémiai folyamat: a vérkeringés, az emésztés , a tápanyagok felszívódása, a salakanyagok kiválasztása. Részt vesz a testhőmérséklet szabályozásában és a sav-bázis egyensúly megtartásában is.
Kánikula ide vagy oda, a szervezet víztartalma viszonylag állandó: az összetett idegi és hormonális szabályozásnak köszönhetően tud ilyen lenni. A napi átlagos vízveszteség nagyjából két és fél liter, de optimális esetben ugyanennyi vizet fel is veszünk folyadékok és táplálékok formájában. Étel nélkül néhány hétig kibírjuk, víz nélkül viszont 4-5 nap alatt kiszáradunk. Ennek oka, hogy sok vizet vesztünk az izzadással, akárcsak a széklet-, illetve vizeletürítéssel.
Ha nem iszunk eleget
Szervezetünk már a legkisebb folyadékvesztést is megérzi: félszázaléknyi hiánynál megszomjazunk, mert esik a vérnyomásunk, amit a vese nyomásérzékelő receptorai érzékelnek, és riadóztatnak minket: tessék inni! (A szomjúságközpont a hypothalamusban van.) Ezzel párhuzamosan az aktivizált aldoszteron hormonnak köszönhetően csökken a szervezet víz- és nátriumleadása. (A víz- és a sóháztartás szorosan összefügg, ha izzadunk, vizet és elektrolitokat is vesztünk.) Fontos tudni, hogy a jó közérzet záloga, ha nemcsak akkor iszunk, amikor már nagyon szomjasak vagyunk, hanem a nap folyamán gyakran kortyolgatunk keveset.
Ha nem iszunk eleget, a szervezet először az izmokból vonja el a vizet, ami izomgörcsökkel járhat. 2 százaléknyi vízveszteség esetén fejfájás és koncentrációzavar jelentkezhet, 10 százaléknál zavart állapotba kerülhetünk, sérülhetnek az agyi erek, lebénulhatunk. Ha testünk vízkészletének egyötöde elveszik, leáll a keringésünk. A folyadékhiány leginkább az idősek és a gyerekek szervezetét viseli meg, mert egyrészt szomjúságérzetük nem mindig jelez megbízhatóan, másrészt vízháztartásuk szabályozója sem működik olyan tökéletesen, mint a fiatal felnőtteké. A kiszáradás jelei: száraz nyelv és nyálkahártya, karikás szem, alacsony vérnyomás, hűvös végtagok, sápadtság, kevés vizelet, szívdobogás, szédülés, látászavarok, fáradékonyság.
Egy egészséges felnőtt embernek normál körülmények közt nagyjából két liter vízre van szüksége naponta. A folyadékszükséglet sportolás, fizikai munka, hőség hatására nő. Magas lázzal, hasmenéssel, hányással járó betegségek, hasnyálmirigy-gyulladás, hashártyagyulladás, nagy kiterjedésű égési sérülések esetén nagy a kiszáradás veszélye.
Ha valaki rendszeresen túl keveset iszik, akkor gyorsabban öregszik, és hajlamosabb például a húgyúti fertőzésekre, a vesekőre. Érdekes módon nem jó az sem, ha túl sokat iszunk: ezt vízmérgezésnek hívják. A vesék ilyenkor képtelenek kiválasztani az extrém mennyiségű folyadékot, ami kiáramlik a sejtekbe, és görcsrohamot, eszméletvesztést vagy akár kómát is okozhat.
