Állandó kimerültség, ismeretlen eredetű láz, alhasi fájdalom, erős izzadás – ilyen tünetekkel kereste fel 2018 márciusában a háziorvosát Maria, aki állapota miatt már képtelen volt dolgozni – írja a történetét bemutató The Healthy.
A szakember azt gyanította, hogy talán húgyúti fertőzés állhat a háttérben, így antibiotikumot írt fel. A gyógyszer viszont nem használt. Április közepére Maria több mint három kilogrammot fogyott, és ez idő tájt két alkalommal is erős, szúró mellkasi fájdalmat érzett, ami komoly félelemmel töltötte el: rettegett attól, hogy meg fog halni. A panaszai miatt mellkasröntgent és hasi ultrahangvizsgálatot végeztek rajta, amelyek azonban nem mutattak eltérést. Egy vérvétel során aztán kiderült, hogy a C-reaktív protein (CRP) értéke magas, ami arra utal, hogy a szervezetében valahol gyulladás van. Kivizsgálását ezután a svájci Genfi Egyetemi Kórházban folytatták.
Egyik vizsgálat a másik után
Maria egyik tünete az ismeretlen eredetű láz volt, amelyről dr. Jean-Luc Reny, a kórház belgyógyászati osztályának vezetője azt mondta, hogy mindig komoly kihívás elé állítja az orvosokat. Az ismeretlen eredetű láz (FUO) tartósan – három hétnél tovább – fennálló láz, amelynek okára részletes kórházi kivizsgálás után sem derül fény. A The American Journal of Medicine 2015-ös tanulmánya szerint több mint 200 dolog magyarázhatja, leggyakrabban valamilyen fertőzés, gyulladásos betegség vagy rosszindulatú daganatos megbetegedés.
A kórtörténet részletes áttekintése során dr. Reny megtudta, hogy Mariának néhány hónappal korábban több fogát is kihúzták, ami után a nő ínye begennyesedett, fájt, és ezek a zavaró tünetek napokig fennálltak. Ez alapján a szakember fogászati gócra gyanakodott, ám a szájüregről készült panorámaröntgen kimutatta, hogy a nőnél ilyen nem áll fent. Lyme-kórra is letesztelték Mariát – mivel saját bevallása szerint sok időt töltött különféle parkokban, ahol köztudottan sok a kullancs –, de negatív lett az eredmény.
A nő mellkasi fájdalmakról is beszámolt, így dr. Reny EKG-vizsgálatot végzett, illetve bizonyos enzimek szintjét is ellenőrizte. Az eredmények azonban rendben voltak. A következő lépés a pozitronemissziós tomográfia (PET) volt, amely vizsgálat alatt nem az anatómiai viszonyokat, hanem a szervek, szövetek különböző funkcionális jellemzőjét (pl. véráramlás, anyagcsere) jelenítik meg egy adott pillanatban. „Amikor azért végezzük el ezt a vizsgálatot, mert még nem találtunk semmit, az frusztráló” – hangsúlyozta dr. Reny.
Végre kiderül az ok
Gyakran megtörténik egyébként, hogy a PET során derül fény egy korábban fel nem fedezett gyulladásos betegségre vagy daganatra. Maria esetében is fontos nyomra mutatott rá a vizsgálat. Mint az az eredményekből látható volt, Maria aortájának fala – az aorta az a nagy ér, amely az oxigéndús vért szállítja a szívből a test többi részéve – a szívétől egészen a hasáig megvastagodott a gyulladástól, és ugyanez volt látható a medencéjében lévő csípőartériákban is.
Ennek köszönhetően dr. Reny már leszűkíthette a lehetséges mögöttes okok körét. Az egyik, amire gyanakodott, az a szifilisz vagy vérbaj volt, amit egy antitestvizsgálat után gyorsan kizártak, a másik pedig az óriássejtes arteritis (GCA) vagy Horton-kór nevű érgyulladás egyik fajtája. A Ritka Betegségek Nemzeti Szervezete szerint a GCA 100 ezer 50 év feletti emberből 24-et érint, és a betegek között több a nő, mint a férfi. Kezelés nélkül az érintettek akár a látásukat is elveszíthetik.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A Horton-kórt leggyakrabban prednizolonnal kezelik (ez egy kortikoszteroid gyógyszer). Maria tünetei a gyógyszeres terápia megkezdését követő első 24 órában már javulásnak indultak, így dr. Reny megbizonyosodhatott arról, hogy valóban a Horton-kór állt a háttérben. Emellett egy meglepő dologra is rávilágított: „Az az erős hasi fájdalom, amire Maria panaszkodott, valójában derékfájás volt” – mondta az orvos.
Ez is érdekelheti
Maria a kezelésnek köszönhetően nemsokára olyan jól lett, hogy vissza tudott térni dolgozni. Gyógyszeradagját a következő egy-két év során fokozatosan csökkentették. Ennél a betegségnél egyébként dr. Reny szerint előfordulhatnak visszaesések, ilyenkor ideiglenesen több gyógyszert kell szedni.
Legjobban: