A lustaságot már önmagában betegséggé kellene nyilvánítani - javasolja néhány vezető brit közegészségügyi szakember, akik szerint a mozgásszegény életmódból eredő betegségek felületes kezelése helyett a probléma gyökerét kellene inkább orvosolni.
Richard Weiler és Emmanuel Stamatakis a British Journal of Sports Medicine című szakfolyóiratban ismertette elméletét, mely szerint "a magas halálozási- és megbetegedési aránnyal való összefüggése miatt, a fizikai passzivitás esetében is fontolóra kellene venni az önálló betegséggé való nyilvánítás lehetőségét". A szakemberek szerint a fizikai tétlenség és a rossz egészségügyi állapot között rendkívül szoros kapcsolat van - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.
Az elhízást már az önálló betegségek közé sorolta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) - emlékeztetett Weiler, aki a londoni Imperial College Healthcare munkatársa, és egyben háziorvosként is tevékenykedik. Az elhízás azonban gyakran mélyebb okra, a mozgásszegény életmódra vezethető vissza - tette hozzá.
"Hatalmas összeget ölnek bele a mozgásszegény életmód okozta tünetek - az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívbetegség - kezelésébe, de a probléma gyökerét nem orvosolják. Ennek a hanyagságnak az oka, a modern orvostudományi oktatásra és a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) működésére vezethető vissza. Ugyanakkora energiát kell fordítanunk az egészséges életmód népszerűsítésére, mint az orvosi kezelésekre" - hangoztatta.
Idén májusban Weiler már beszélt arról, hogy a mozgásszegény életmód több betegség kialakulásáért felelős mint az elhízás. A bizonyítékok ellenére azonban a lustaság nem keltette fel a közegészségügy figyelmét. A szakember úgy vélte, a háziorvosokat jutalmazni kellene, ha rendszeres testmozgásra buzdítják pácienseiket.
Weiler elmondása szerint a legújabb tanulmányok arról árulkodnak, hogy csupán minden huszadik ember teljesíti a minimálisan ajánlott testmozgást és továbbra sincs egyetlen összehangolt terv sem a probléma kezelésére.
