A bélrendszerünknek nem csak az emésztésben van fontos szerepe, állapota jelentősen kihat a mentális állapotunkra. Pedig nem véletlenül szokták a bélrendszert második agynak is hívni, és egyre több kutatás vizsgálja, hogy az úgynevezett agy-bél tengely milyen hatással van a hangulatunkra és a mentális egészségünkre. Dr. Gelley András belgyógyász-gasztroenterológussal a Rendelő vodcast következő adásában jártuk körbe alaposabban a témát.
Az étvágyunkat és hangulatunkat is befolyásolják ezek a baktériumok
Az emésztőrendszerben található az enterális vagy bélidegrendszer (ENS), ideg- és gliasejtek gyűjteménye, amelyet néha a bél "kicsi agyának" neveznek. Ez az ideghálózat a nyelőcsőtől a végbélig vezet, és közvetlenül kapcsolódik az egész emésztőrendszerhez. Agy–bél tengelynek az idegrendszer és a bélrendszer közötti kétirányú kommunikációs hálózatot nevezzük, amelyen keresztül a bélrendszer állapota hat az agy működésére, és fordítva. Ez a kapcsolat idegi, hormonális, immunológiai és mikrobiológiai csatornákon keresztül működik.
A bélrendszerünkben lévő baktériumok közössége, az úgynevezett bélmikrobiom komolyabb hatást gyakorol ránk, mint azt hinnénk – hangsúlyozta a gasztroenterológus. Befolyásolhatják többek között azt is, hogy milyen ízeket kívánunk meg. „Hogyha olyan baktériumok szaporodnak el bennünk, amik egyébként a relatíve gyorsabban hasznosuló, összetett szénhidrátok maradékán élnek, akkor ezek olyan információkat juttatnak az agyba, amely arra ösztönöz, hogy ezeket fogyasszuk” – magyarázta Dr. Gelley András. Ha a mikrobiom működésében valamilyen zavar épne fel, az tünetek egész sorozatát indukálhatja bennünk. Hatására indokolatlan fáradtság, motivációhiány, a fizikai aktivitás lecsökkenése figyelhető meg, sőt a depressziós panaszok is felerősödhetnek. A szakember szerint bizonyos neurodegeneratív betegségek kialakulásában is óriási szerepe van, mint például az Alzheimer- és Parkinson-kór.
A gasztroenterológus szerint egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodott gondolat, hogy a jövőben olyan probiotikumokat fejlesztenek majd ki, amelyek kimondottan a hangulatzavarokra jelenthetnek majd gyógymódot. Forgalomba vannak már olyan probiotikumok is, amelyek célzottan bizonyos agyi tevékenységek befolyásolására alkalmasak. Ezek ismerete és fejlesztése még gyerekcipőben jár, ugyanakkor a szakember szerint óriási lehetőségeket rejt.
