A krónikus vesebetegség és az általa okozott szív- és érrendszeri betegségek előfordulása járványszerűen növekszik az egész világon. A megbetegedés és halálozás száma alapján már népbetegségnek számít, becslések szerint 2015-re a világon 36 millió embernek fog ebben a betegségben szenvedni. Amerikai urológus kutatók szerint a veseelégtelenség valamely formája kisebb-nagyobb mértékben élete folyamán mindenkit érinthet; a kóros állapot egyszerű vérvételből megállapítható.
A krónikus vesebetegség esetén a vese funkciói csökkennek, működése teljes mértékben már nem állítható helyre. A szív- és agyi erek meszesedése mellett fokozatos csontvesztés is kialakul, ugyanakkor a vesén belül csontszerű képletek jönnek létre. A veseelégtelenség késleltethető, sőt a folyamatot meg is lehet állítani, ezért nagy annak jelentősége, hogy a beteg időben jusson el az orvoshoz. Minél inkább zsugorodik a vese, annál nagyobbra nő a szív, ez okozza a szívelégtelenséget. A korszerű dialíziskezelés segítségével bizonyos szinten a veseműködés fenntartható. A krónikus veseelégtelenség kezelésében a molekuláris és sejtbiológiai kutatások eredményei jelenthetnek áttörést. A megfigyelések, az új terápiás eljárások reményt keltőek, javíthatják az életkilátásokat.
Magyarországon a cukorbetegség és a magasvérnyomás-betegség okozta vesekárosodás mintegy félmillió felnőttet érint. A betegek fele azonban későn kerül nefrológushoz, amikor terápiás megoldásként már csak a dializálás marad. Ma mintegy kilencezren részesülnek vesepótló kezelésben, miközben a probléma ötvenszer több embert érint. A betegek többsége még azelőtt meghal, hogy dializálhatnák, mert gyakori náluk a kardiovaszkuláris betegség: az érelmeszesedés, a szívelégtelenség. A betegség megelőzése, korai felismerése és szakorvosi kezelése számottevően csökkentheti a szív- és érrendszeri megbetegedéseket és halálozásokat. Tavaly Magyarországon 296 "hagyományos" és 13 élődonoros veseátültetést végeztek.
(MTI-Panoráma - Baczonyi László, Sajtóadatbank)
