Igen gyakori okai lehetnek a szédülésnek bizonyos gyógyszerek, például a vérnyomáscsökkentők vagy egyes nyugtatók, ezért nagyon fontos, hogy ezeknek a dózisát a kezelőorvos állítsa be. Szintén szédülést okozhat a vashiány, melynek következtében lecsökken a vörösvérsejtek száma, és így nem jut elég oxigén az agyba. Aki migrénes, az is számíthat rá, hogy gyakran szédül, mivel a vérerek beszűkülnek és így kevesebb vér jut az agyba.
A John Hopkins Egyetem munkatársai arra a felismerésre jutottak, hogy MRI-felvételt követően is gyakori lehet a szédülés. Ennél sokkal hétköznapibb ok lehet a kiszáradás, ezért fontos, hogy napközben mindenki elég folyadékot vegyen magához.
A szédülés okai között meg kell említeni az úszást is, mivel eközben igen gyakran megy víz az ember fülébe, ami megzavarhatja a belső fül egyensúlyrendszerét. Mindezt füldugó viselésével megelőzhetjük.
Meglepő módon egyes allergiák is állhatnak a szédülés hátterében, ilyen a mogyoró-, macska-, por-, vagy a pollenallergia, melyek során váladék termelődik a homloküregben és a középfülben, ami szintén hatással van az egyensúlyra.
Nemcsak a körhintán szédülhetünk!
A Meniere-betegség is lehet a szédülés egyik oka. Ennek az ismeretlen eredetű betegségnek során a belső fül élettani folyadékegyensúlya felborul, és ez a néhány percestől kezdve akár egy egész napon át tartó szédülést is okozhat.
Utolsónak maradt egy igen gyakori jelenség, mely szintén szédülést válthat ki, ez pedig a szén-monoxid mérgezés . A gázkészülékek rendszeres karbantartása ezért is rendkívül fontos, hiszen a szén-monoxid hatására a véráram nem képes felvenni az oxigént, így az agy sem képes megfelelően dolgozni, ezért a szédülés mellett gyakran fejfájás, kimerültség, émelygés vagy mellkasi fájdalom is jelentkezhet.
