A pajzsmirigy
A pajzsmirigy az alapanyagcserét szabályozza. Ha működésében zavar áll be, felborul a szervezet energiatermelésének és felhasználásának normális ritmusa. Betegségei négy főbb csoportba sorolhatóak...
A pajzsmirigybetegségek négy fő betegségcsoportba sorolhatók. Ide tartoznak a mixödémával kísért pajzsmirigy elégtelenségek, a pajzsmirigy túlműködések, beleértve a Basedow-kórt és egyéb golyvás elváltozásokat is, a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedései, a pajzsmirigydaganatok a nagyon ritka pajzsmirigyrákkal együtt.
A pajzsmirigy csökkent működése
Általában helyi okok állnak a betegség kialakulásának hátterében, és sokkal ritkábban merül fel az agyalapi mirigy esetleges elváltozása. A helyi működészavart kiváltó okok többfélék lehetnek, például a pajzsmirigy sorvadásával járó kórfolyamatok, pajzsmirigyműtét során a szerv eltávolítása vagy valamilyen enzimhiánnyal járó betegség. A pajzsmirigy-elégtelenség gyermekkorban törpeség, felnőttkorban mixödéma kialakulásához vezet.A felnőttkori mixödéma

A pajzsmirigy fokozott működése
A pajzsmirigy túlműködése végül Basedow-kórhoz vezet. Diffúz, olykor alig észrevehető mértékű golyvás elváltozásból áll (a pajzsmirigyszövet egyenletes megnagyobbodása), ugyanakkor kifejezett szemkidülledést okoz (ophtalmicus golyva), amelyet a szemhéjak hátrahúzódása és ritka pillacsapás jellemez, így a beteg tekintete merev és tragikus jelleget ölt. A dülledt szemen és a golyván kívül a fő tünetek a következők: általános remegés, folyamatos szapora szívverés, amely alvás alatt is észlelhető, korai lesoványodás normális vagy fokozott étvágy mellett.A beteg hőhullámokra panaszkodik, nehezen tud egy helyben maradni és ingerlékeny. Egy ilyen tünetcsoport kétséget kizáróan a betegségre utal. Az orvos ilyenkor megméri az alapanyagcserét, hogy meg tudja ítélni a pajzsmirigy-rendellenesség mértékét. Radioaktív jóddal végzett vizsgálatokat is előírhat (gammakamerás, szcintigráfiás eljárás).
Mivel a jód a pajzsmirigyszövethez kötődik, Geiger-Müller számlálókészülékkel kimutatható az a jódmennyiség, amelyet már előzőleg a szervezetbe juttattak, és a kapott értékekből lehetőség nyílik a pajzsmirigyműködés felmérésére.
Szívkomplikációk várhatóak (ritmuszavar, szívelégtelenség), ugyanígy súlyos pszichés zavarok is kialakulhatnak. Az idegrendszer érintettségére a rendkívül nagyfokú aszténia (elgyöngülés), érzékenység és ingerlékenység, valamint a vérnyomás jelentős ingadozását előidéző szabályozási zavar utal. A betegség lefolyása során állapotromlással és javulással járó időszakok követik egymást. Gyermekkorban az idegrendszeri zavarok vannak túlsúlyban, míg felnőttkorban a menstruációs zavarok uralják a képet.
Nyugtatókkal egészítik ki a mesterségesen előállított, pajzsmirigyhormon ellen ható gyógyszerek adagolását. Ez utóbbiakat csak szigorú orvosi ellenőrzés mellett szabad alkalmazni, mivel intolerancia (a tűrőképesség hiánya) alakulhat ki a készítménnyel szemben. Súlyos esetben, ahol a szívszövődmény veszélye igen nagy, sebészi úton eltávolítható a pajzsmirigynek egy jelentős része, azért nem az egész, mert az az élettel nem egyeztethető össze. A radioaktív jóddal történő kezelést a legsúlyosabb esetektől eltekintve már nem alkalmazzák, mivel a besugárzás hosszú távon bekövetkező hatásai kiszámíthatatlanok.
Autonóm adenóma

A jódhiány miatt megnagyobbodott pajzsmirigyszövetben képződhet az autonóm adenóma, amely mindaddig észrevétlen marad, amíg nem kerül jód a szervezetbe, ami fokozott hormontermelésre késztetné. Ez a veszély különösen röntgenvizsgálatoknál, a jódtartalmú kontrasztanyagok beadása után jelentkezhet.
Ha az adenóma átmérője három centiméternél kisebb, és anyagcserezavart nem okoz, elegendő a rendszeres ellenőrzés és a jódtartalmú anyagok kerülése, azonban az orvos már ilyenkor is műtéti megoldást javasolhat a pajzsmirigy-túlműködés kialakulásának veszélye miatt.
Pajzsmiriggyulladás
Általában (többnyire vírusos eredetű) fertőzés vagy autoimmun megbetegedés következtében alakulnak ki a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedései, amelyeknek keletkezési mechanizmusai kevéssé ismertek. Főleg a nők betegsége.A pajzsmirigy gyulladása miatti fájdalmas duzzanat jellemzi. Egyúttal általános tünetekkel (pl. gyengeség) és ízületi fájdalmakkal is járhat.
- Heveny pajzsmirigygyulladás. A betegséget előidéző kórokozó - többnyire gyennykeltő baktérium - általában a szájüreg vagy az orr-garat területén hatol be a szervezetbe. Magas láz jellemzi, valamint a pajzsmirigy fájdalmas duzzanata helyi fájdalom kíséretében.
- De Quervain-féle - óriássejtes vagy félheveny - pajzsmirigygyulladás. Valószínűleg vírusos eredetű. Átmeneti pajzsmirigy-túlműködésre utaló tünetek után a betegség második szakaszában golyva alakul ki, majd spontán eltűnik.
- Idült pajzsmirigygyulladások. A pajzsmirigy idült gyulladásos betegségei a szerv duzzanatát idézik elő. A leggyakrabban előforduló Hashimoto-féle limfocitás thyreoiditisz esetében kiváltó okként autoimmun folyamatot tételeznek fel. Hasonló szöveti képet mutat az ún. "néma thyreoditisz", amely többnyire szülés után lép fel, és általában magától meggyógyul.
A pajzsmirigy gyulladásos betegségeit antibiotikumokkal és más gyulladáscsökkentőkkel kezelik, gennyedés esetén a váladék elvezetésével.