A bélbetegségek több válfaja ismert, köztük például az irritábilis bél szindróma (IBS), valamint a gyulladásos bélbetegségek (IBD), köztük a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) és a Crohn-betegség. Mindegyik súlyos pszichés terhet jelent az érintettekre nézve, az IBD például megháromszorozza a depresszió előfordulásának valószínűségét. Nem véletlen, hogy a pszichológusokat régóta érdekli, hogy vajon milyen személyiségbeli jellemzőkkel vagy környezeti tényezőkkel bírnak a betegek. Egy biztos: a sokféle tünet mögött vannak pszichés okok és traumatikus életesemények is.
„Számos kutatás egybehangzóan kimutatta, hogy a krónikus betegségben szenvedők hajlamosabbak a szorongásra, ráadásul ez kétirányú folyamat, hiszen az érintettek – állapotuk miatt – gyakrabban élnek meg intenzív szorongást” – mondta el Leindler Milán pszichológus a Mindennapi Pszichológia Magazin legújabb számában. Hozzátette, amikor szorongunk, az emésztés inaktívabbá válik, emiatt pedig nem tudunk normális mértékben regenerálódni, és még az immunrendszerünket is elnyomjuk.
Részben genetikai, részben pedig a korai életesemények formálják, hogy ki mennyire hajlamos a szorongásra. De vajon mennyire predesztinál egy traumatikus életesemény arra, hogy krónikus bélbetegség alakuljon ki? „Természetesen önmagában nem, ám van pár beszédes adatunk. A colitis ulcerosa kialakulásának veszélye például több mint kétszeres a szexuális bántalmazást elszenvedőknél. Az érintettek háromnegyede említ valamilyen traumát a múltból, legalább fele érzelmi bántalmazást, de a fizikai bántalmazás mértéke is magasabb, mint az átlagpopulációban” – magyarázta Leindler.
A szakértő kifejtette: a korai negatív életesemények, bántalmazások hozzájárulnak ahhoz, hogy kialakuljon az érzelmek elfojtása. Ha valakit bántanak, akkor megtanulja, hogy senki nem kíváncsi az érzéseire, ezért jobbnak látja inkább magában tartani azokat. Az IBS-ben szenvedők 70 százaléka ilyen személyiség: elfojt és meg akar felelni a külvilágnak. „Mindez azt eredményezi, hogy a felgyülemlett harag és szomorúság beragad, ezáltal megterheli az idegrendszert, az érzelem nem tud kisülni, az emésztőrendszer elnyomás alá kerül. Ezzel összességébenben nincs nagy baj, amíg ez a reakció 20 percig tart, és nem 20 évig” – tette hozzá a pszichológus. A gyulladásos bélbetegségek krónikus, pszichoszomatikus betegségek, így minél több területen – pszichoterápiával, dietetikai megoldásokkal – kezelik az érintetteket, annál jobbak a javulás esélyei.
