Aranyér vagy daganat? Így deríthető ki

Bár az aranyér és a vastag-, valamint a végbélrák három nagyon különböző állapot, hasonló tünetekkel járhatnak. Összeállításunkkal segítünk, hogy könnyebb legyen felismerni a különböző jeleket.

Amikor először veszünk észre vért a székletünkben, érthető módon megriadunk. Jó hír azonban, hogy az esetek jelentős többségében a székletben lévő vér az aranyér jele, ami ugyan szintén nem egy kellemes dolog, de összehasonlítva a végbél- vagy vastagbélrákkal, sokkal kevésbé veszélyes. Ráadásul, ha az aranyérre az első jelektől odafigyelünk, akkor nem lesz miért aggódnunk, hiszen egy jól karbantartható egészségügyi állapotról van szó. Ne vegyük azonban készpénznek, hogy a székletben található vér aranyértől származik, főképp, ha korábban még nem tapasztaltunk ilyesmit. Mindig forduljunk szakemberhez, mutatjuk, miért.

Mitől alakul ki az aranyér?

Az aranyér, a végbélnyílás környékén elhelyezkedő vénatágulat, ami igen gyakori, 50 éves korig a felnőtt népesség majd' fele megtapasztalja. Attól függően, hogy a végbélnyílás melyik oldalán helyezkedik el, beszélhetünk külső vagy belső aranyérről, a tünetek pedig az enyhe kellemetlenségtől, nyomó, viszkető érzéstől egészen a jelentős fájdalomig és vérzésig terjedhetnek. Az aranyérnél általában nem azonosítható egyetlen kiváltó tényező, inkább jellemzően több paraméter együttes jelenlétére vezethető vissza kialakulása. Rizikófaktorok között megemlíthető a genetikai hajlam, a túlsúly, a mozgásszegény életmód, az ülőmunka, a terhesség, a nagy súlyok emelése, az öregedés, valamint a krónikus székrekedés vagy hasmenés. Ha végigtekintünk a felsoroltakon, akkor a kort és az örökletes tényezőt leszámítva mindegyik köthető valamilyen formában a végbéltájékra nehezedő nagyobb nyomáshoz, például, amikor székelés közben erőlködünk.

Kezeletlen aranyér: 5 súlyos szövődmény Talán elsőre ritka betegségnek gondolnánk, a statisztikák szerint ez azonban nem igaz. Az aranyeresség a legújabb felmérések szerint a lakosság 70-80 százalékát érintheti. Érdemes leszámolnunk azzal a tévhittel, hogy az öregedés kísérő jelensége, ugyanis akár fiataloknál is megjelenhet. Bár sokáig, akár évekig is panaszmentes lehet, vagy inkább elviselhető, nem szabad halogatni az orvos felkeresését, ugyanis ha kezeletlenül hagyjuk, súlyos szövődményeket okozhat .

Szerencsére azonban az aranyér általában nem veszélyes, sokszor néhány nap után maguktól elmúlnak a tünetek, amelyek jellemzően az alábbiak lehetnek:

  • végbéltájéki irritáció, viszketés,

  • élénkvörös vér a toalettpapíron, a székletben vagy a vécécsészében,

  • fájdalmas ülés és/vagy fájdalmas, kényelmetlen székletürítés,

  • érzékeny, fájdalmas csomó vagy csomók a végbélnyílás közelében.

Így enyhíthetjük a tüneteket

A szakemberek általában azt javasolják, hogy a már diagnosztizált aranyérbetegek rostokban gazdag diéta mellett, megfelelő testmozgással kombinálva igyekezzenek limitálni az üléssel töltött órák számát. Amennyiben ülőmunkát végzünk, óránként álljunk fel, használjunk speciálisan kialakított párnát. Amikor épp fellángolnak aranyeres tüneteink, vegyünk langyos ülőfürdőt és használjunk erre alkalmas aranyérkenőcsöt és/vagy kúpot, melyek egyrészt nyugtatják az irritált területet, másrészt síkosító komponenseik révén könnyíthetik a székletürítést is. Emellett fontos az érintett terület fokozott tisztán tartása, és lehetőleg illatanyag- és festékmentes toalettpapír használata. Ha pedig tüneteink nem javulnak, akkor feltétlenül keressünk fel egy proktológust, aki a megfelelő vizsgálatok elvégzése után ajánlhat további megoldásokat problémánkra, kezdve a gyógyszerekkel, egészen a műtétig.

A kolonoszkópia egy kellemetlen beavatkozás, de életmentő lehet. Fotó: Getty Images
A kolonoszkópia egy kellemetlen beavatkozás, de életmentő lehet. Fotó: Getty Images

A kolorektális daganatok jelei

A vastag- és a végbélrák (összefoglaló néven kolorektális rákok) tünetei között is szerepelhet a véres széklet, előbbinél azonban, főképp a korai stádiumra nem jellemző, hogy a vér friss, pirosas színű lenne. Ehelyett inkább fekete, hiszen a bél egy távolabbi szakaszáról származik (a vastagbél akár 1,5-2 méter hosszú is lehet), így mire távozik a testből, addigra oxidálódik. A vastagbélrák esetében ráadásul az első jelek között nem is feltétlen a véres széklet az, amit meg kell említeni, az alábbiak jellemzőbbek lehetnek:

  • a székelési ritmus hirtelen, de tartós megváltozása (krónikus székrekedés vagy hasmenés kialakulása) - emiatt kialakulhat párhuzamosan aranyér is, ami tovább nehezíti a véres székletből való rákfelismerés lehetőségét,

  • a széklet állagának változásai,

  • hasi görcsök,

  • puffadás,

  • hastájéki fájdalmak,

  • szokatlan teltségérzet,

  • olyan érzés, mintha nem sikerülne teljesen kiüríteni a beleket.

Ne legyintsünk, hogy "csak" aranyér

Előfordulhat továbbá, hogy a vastagbél belső falából eredő daganatos megbetegedés hányást, lázat, fáradtságot és gyengeséget (a folyamatos vérzés vérszegénységet is okozhat), vagy akaratlan fogyást idéz elő. Mivel a vastagbélrákos esetek jelentős részénél (közel 80 százalék) a daganat a vastagbél utolsó szakaszán, a szigmabél területén alakul ki, így későbbi stádiumokban már előfordulhat olyan jelentős vérzés, ami pirosas színű, és így összekeverhető lenne az aranyeres vérzéssel. Ritka azonban, hogy a fent felsorolt tünetek egyikét sem tapasztalták volna meg a korábbi időszakban a betegek. Ezért is tanácsolják mindig azt a szakemberek, ha bármilyen emésztést, emésztőrendszert érintő panaszunk van, forduljunk orvoshoz. A gyakran ártatlannak tűnő tünetek, mint például a fokozott gázképződés, akár komoly problémára utalhatnak, ami nekünk nem, de egy orvosnak már a panaszok összességét vizsgálva rögtön feltűnhet.

Így vizsgálják a beleket

Amennyiben indokoltnak látja, a szakember ilyenkor kérhet kolonoszkópiát (vastagbéltükrözést), szigmoidoszkópiát (a szigmabél műszeres diagnosztikája), báriumos röntgenvizsgálatot, vagy végezhet rektális digitális vizsgálatot is. Ezek ugyan nem épp kellemes eljárások, fontos azonban szem előtt tartani, hogy segítségükkel felfedezhetőek a vastag- vagy végbéldaganatok, melyek az összes rosszindulatú rákos megbetegedések 15 százalékát adják, gyakoriságuk pedig évről évre nő. Nem véletlenül hangsúlyozzák a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságát a szakemberek és a betegségből már sikeresen kigyógyultakat tömörítő szervezetek is.

A végbélrák még könnyebben összetéveszthető

Mint említettük, a vastagbélrák tünetei is összetéveszthetőek - ugyan sokkal ritkábban - az aranyeres panaszokkal, a végbélrák esetén azonban szinte ugyanolyan szimptómákról beszélhetünk, ezért is nehéz a két állapotot egy laikus számára megkülönböztetni egymástól. A végbélrák esetén a beteg:

  • állandó irritációt érezhet,

  • idegentest-érzést vagy székelési ingert érezhet,

  • a székletében friss vért láthat.

Ami pedig még inkább megnehezíti a felismerést, ha a betegnek már vannak, vagy voltak korábban aranyeres tünetei, mert ilyenkor sokkal hajlamosabb ismét annak a számlájára írni a fent felsoroltakat. Egy dolog azonban mindenképp megkülönbözteti az aranyeret a végbélráktól. Utóbbi ugyanis szinte soha nem jár fájdalommal, míg az aranyérre jellemző, hogy nemcsak vérzik, viszket, de fáj is. Ökölszabályként érdemes azonban rögzíteni: ha bármilyen, eddig nem tapasztalt új tünetünk jelentkezik, vagy életünkben először tapasztalunk véres székletet, feltétlen forduljunk szakemberhez. A belgyógyász-gasztroenterológus vagy proktológus a fent felsorolt vizsgálatokkal kideríti a panasz(ok) okát, és legyen szó a három betegség bármelyikéről - ha szükséges további szakemberek bevonásával - segít lehetőség szerint megoldást találni, és elkerülni a további komplikációkat.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Panangin reklámfil (X)
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra