A Nemzetközi Alzheimer Társaság idei Világjelentésében egy jó hír látott napvilágot: megelőzéssel csökkenthető a demencia kialakulásának kockázata.
Tanácsuk a következő:
1. Vigyázzunk a szívünre!
2. Mozogjunk!
3. Táplálkozzunk egészségesen!
4. Tornáztassuk az agyunkat is!
5. Élvezzük a társas tevékenységeket!
A prevenció szerepének felismerését leszámítva, a helyzet nem túl biztató: Az elkövetkező 40 év során várhatóan 682 millió ember fog Alzheimer-kórban szenvedni. Ez a szám jelentősen magasabb mint Észak-Amerika népessége és majdnem eléri az európai lakosok számát.
A jelentés szerint a jelenleg számon tartott 44 millió beteg 75 százalékát hivatalosan még nem diagnosztizálták - 4-ből 3 esetben nincs hivatalos diagnózis, ezért sokan nem kapnak gyógykezelést, tájékoztatást, ápolást vagy támogatást.
Kockázati tényezők
A Jelentésben a londoni King’s College professzora, Martin Prince hangsúlyozza, hogy a cukorbetegség 50 százalékkal emelheti a demencia rizikóját. Mivel a túlsúlyosság és a fizikai aktivitás hiánya fontos kockázati tényezők a cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulásában, emiatt azok szintén célterületek.
2010-ben Magyarországon 250 ezerre volt tehető a demens betegek száma, de a betegségben érintett családtagoké - vagyis szülőké, nagyszülőké, testvéreké, unokáké és közvetlen hozzátartozóké - ennek a többszöröse. A Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága 15 éve küzd közösen a Nemzetközi Alzheimer Társasággal és az Alzheimer Europe-pal annak érdekében, hogy az uniós és nemzeti döntéshozók tekintsék az Alzheimer-kórt az európai közegészségügy egyik kiemelt kérdésének és kerüljön kidolgozásra egy európai cselekvési terv.
Szorgalmazzák továbbá egy nemzeti stratégia elfogadását is. Ezzel a stratégiával kívánják elérni, hogy az előrehaladott stádiumban lévő demens-betegeket fogyatékossá lehessen nyilvánítani, hiszen enélkül ma a 24 órás felügyeletet igénylő demens-betegek ápolói nem jogosultak ápolási díjra. Belátható, hogy a betegek és hozzátartozóik szociális és egészségügyi helyzete a kór előrehaladtával egyre romlik, a gondozók több mint fele például jelentős pszichológiai betegséggel küzd, 15-32 százalékuk pedig depresszióval.
Amíg nem javul az Alzheimer-kór és más demencia-betegség kezelése, marad a megelőzés és betegség szinten tartása. A jelentés szerint az életkorkor és a génállomány a betegség rizikófaktorai, de a nemdohányzás, az egészségesebb étkezés, a sport, a jó oktatás, az ember agyának aktívan tartása és tornáztatása is közrejátszik a demencia kialakulási esélyeinek minimalizálásában. Ezek a jó gyakorlatok lassíthatják a betegség előrehaladását azok esetében is, akik már demenciával élnek vagy akiknek tünetei vannak.
