Korai jelek - megnyert életévek Miért jó az Alzheimer-kórt a kezdetektől kezelni? Mert minél hamarabb állítják fel a diagnózist, a beteg annál hamarabb kaphat gyógyszert, amely lassítja a betegség romlását.Így ráadásul az illető még partner lesz saját kezelésének megtervezésében. Ez pedig azért jó, mert a korán kezdődött terápia kitolhatja a szellemi leépülés idejét, és plusz életéveket adhat.
Az Alzheimer-kór egy többnyire krónikus agyi rendellenességből eredő tünetegyüttes, melyet az elme progresszív, globális leromlása jellemez, beleértve az emlékezőtehetséget, a tanulást, az orientációt, a nyelvet, az értést és az ítélőképességet.
Felismerése nem könnyű, mivel a kezdet időszakban több más betegségre is hasonlít. Épp ezért fontos, hogy neurológus lássa az illetőt, és neurológiai tesztekkel, esetleg MRI-vel diagnosztizálja a betegséget. A korai diagnózis és időben megkezdett kezelés, a korszerű gyógyszerek használata csökkenti vagy késlelteti a súlyos károsodást.
Az Alzheimer-kór kezdeti szakaszában - ha a család tisztában van az okokkal! - sok apró dologgal lehet segíteni a beteget. De ehhez igenis tudni kell, hogy Alzheimer-kór okozza a tüneteket, és ismerni kell a kis trükköket, amelyek élhetőbbé teszik az életet, amelyek használatával tovább fenntartható az önállóság, a kommunikáció.
Zavarba ejtő tünetek Az egyik tünete az Alzheimer-kórnak, hogy az illető elveszíti az érdeklődését, olyan, mintha depressziós lenne - mondta dr. Iván László a San Marco szabadegyetem előadásán. Ez a betegség olyan, mintha a szeretett személy csak testben maradna velünk, a lelke, a személyisége szétesik, és egyre szegényesebbé válik a gondolkodása. Ez a folyamat - hangsúlyozzák a szakemberek - korai gyógyszeres kezeléssel jelentősen lassítható! Ha korán kezdik a gyógyszeres és pszichoterápiát, akkor a beteg újra aktívvá válhat, képes örömet találni hobbijában, nem szorul rá annyira környezete segítségére a mindennapos teendői ellátása során.
Ha korán felismerik a demenciát, akkor még aktívan rá lehet venni a betegeket "agytornára". Az olvasás, a keresztrejtvényfejtés, a festegetés, kézimunka, a tartalmas beszélgetések, társasjátékozás nagyon hasznos, és persze nemcsak az Alzheimer-kórban szenvedőknek, hanem bárkinek, aki szeretné megelőzni az időskori szellemi hanyatlást. Arra viszont oda kell figyelni, hogy a tévénézés nem helyettesíti ezeket a foglalkozásokat, mert nem aktív szellemi tevékenység, hanem passzív.
Az is fontos, hogy a tevékenységeket ne vigyük túlzásba, mert akkor előrehozhatjuk a "krízist", azt a traumát, amikor az illető szembesül azzal: már semmit nem képes egyedül megcsinálni, elvégezni. Egyre több helyen van lehetőség szervezett, nappali foglalkozásokra is, ahol szakemberek által összeállított feladatsorokkal próbálják meg minél tovább fenntartani a gondolkodás képességét és a memóriát.
Tiszta fejjel
Ráadásul a vizsgálat során az is kiderülhet, hogy sokkal könnyebben kezelhető, kevésbé súlyos betegség okozza a tüneteket, és akkor annak a kezelését időben elkezdhetik.
Ha a diagnózis kezdődő Alzheimer-kór, akkor még át lehet beszélni nagyon fontos döntéseket, teendőket. Meghatalmazást lehet adni családtagnak, végrendeletet lehet készíttetni úgy, hogy tiszta a tudata és átgondolhatja, mit is szeretne. Ráadásul az időben elkezdett gyógyszeres kezelés a beteg zavartságát is képes enyhíteni!
Szükséges a kivizsgálás! Fontos tudni, hogy a depresszió is okozhat hasonló tüneteket, tehát a hangulati ingadozások és a lehangoltság mindkét betegségnél megjelenik. Ha az orvos nem talál az Alzheimer-kórra jellemző tüneteket, ám a helyzet nem javul, akkor is érdemes időről időre újra vizsgálatot kérni, mert a betegség nem mindenkinél kezdődik egyformán. Jó tudni, hogy az Alzheimer-kór elején a beteg nagyon is tisztában van vele, hogy valami nem stimmel, ám sokszor megpróbálja leplezni a tüneteket.
Műszeres vizsgálattal sokszor a kezdődő betegség is felismerhető, és ez olyankor is hasznos lehet, amikor a tünetek nem egyértelműek, nagyon enyhék. Az Alzheimer-kórban szenvedők agyát vizsgáló számítógépes rétegfelvételek (CT) ugyanis azt igazolják, hogy az agyi állomány pusztulása és a beteg állapota között nincs egyenes összefüggés. Ennek az az oka, hogy a korábban elsajátított viselkedési sztereotípiák - főleg a betegség kezdeti stádiumában - átsegítik a beteget a nehézségeken, az illető képes kompenzálni a jelentkező tüneteket, hiányosságokat.
Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha valaki fiatalon észleli magán a zavarba ejtő tüneteket, ugyanis az elbutulás kis százalékban előfordulhat fiataloknál is!
