Az allergia leggyakoribb típusai
Az allergiák megjelenése lehet szezonális, de fennállhat akár egész éven keresztül is annak függvényében, hogy az allergén anyag mennyi ideig és milyen koncentrációban érintkezik a szervezettel. A leggyakoribb allergiás betegségek közé sorolhatók a szénanátha, az asztma (asthma bronchiale), különböző bőrgyulladások és bőrpanaszok (atópiás ekcéma, csalánkiütés), valamint az ételallergiák.
Keletkezésükben jelentős szerepe van az örökletes faktoroknak, a magas allergén koncentrációnak vagy a klimatikus viszonyoknak, de a rossz pszichés állapot és a környezetünkből jövő túl sok inger (pl. zaj, stressz, élvezeti szerek, túlhajszoltság, pihenés hiánya) is kimerítheti a szervezet regulációs kiegyensúlyozó mechanizmusait. Lefolyásukat előre nem láthatjuk, mivel enyhülés, súlyosbodás, de teljes gyógyulás is egyaránt előfordulhat. Éppen ezért a legfontosabb feladat mindannyiunk számára a megelőzés.
Meg lehet előzni az allergiát?
Elsődleges prevencióképpen fontos, hogy a kisbabák táplálása legalább 9 hónapig anyatejjel történjen, hogy a megfelelő immunvédelmet nyújtó bélnyálkahártya teljesen ki tudjon fejlődni. Védőnő segítségével biztosítsunk allergénszegény étkezést gyermekünk számára (egy éves kor alatt mindenképp), ezzel a betegség későbbi kialakulásának kockázatát csökkentjük. Kerüljük a mesterséges illatanyagokat , aromákat és a túlzásba vitt higiéniát, valamint ügyeljünk a penészgombára, amely zsúfoltan tárolt élelmiszerekben és a nyirkos, rosszul szellőző lakásokban alakulhat ki.
Másodsorban próbáljuk meg elkerülni a tünetek megjelenését különböző módszerekkel és praktikákkal. A belégzés útján szervezetünkbe jutott provokáló anyagokat teljes mértékben ugyan nem tudjuk elkerülni, de a pollennel való találkozás mértékét és hatását csökkenthetjük, ezzel megkönnyíthetjük a kritikus hónapokat.
Törekedjünk az allergénszegény környezet megteremtésére!
- Szerezzünk be otthonunkba légszűrő berendezést a házi poratka ellen.
- Óvatosan a szellőztetéssel! Inkább a késő esti vagy a kora reggeli órákban frissítsük szobáink levegőjét.
- Rendszeresen porszívózzunk.
- Utcán viselt ruhánkat otthon cseréljük le és ne vigyük be a hálószobánkba.
- Ruháinkat és ágyneműnket lakáson belül szárítsuk.
- Mossunk hajat minél gyakrabban, akár naponta is
- Orrjáratunkat naponta mossuk át langyos vízzel.
Étrendi ajánlások allergiásoknak
Gyakran allergia húzódik meg az állandó fáradtság, legyengült teljesítő- és tanulási képesség, bizonyos magatartászavarok (pl. agresszió), valamint a fertőzésekre való hajlam hátterében is. Immunrendszerünk erősítése is a prevenció fontos része.
- Kiváló védelmezői a nyálkahártyáknak és természetes antiallergének a C-, A-, B- és E-vitaminok (pl. csipkebogyó, zöld saláták, brokkoli, ribizli, sütőtök, barnarizs, olajok, stb.)
- Az ásványi anyagok közül a cinknek, a szelénnek, a kalciumnak és a magnéziumnak van immunerősítő és antiallergén hatása (pl. húsok, búzacsíra, barna rizs, szezámmag, mazsola, csírák stb.)
- A többszörösen telítetlen zsírsavak jó tulajdonságai közé tartozik, hogy képesek csökkenteni az allergiás reakciókat.(pl. feketekömény olaj, ligetszépe olaj, édesköménymag olaj, halolaj)
- Virágpor téli és kora tavaszi szedésével felkészíthetjük, és érzéketlenné tehetjük szervezetünket a tavaszi virágporokra.
- Az allergiaszezon előtt jó hatású lehet egy léböjtkúra. - A bélrendszer salaktalanítására is érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni rostdús étrenddel, esetleg kolon-hidroterápiával.
- A gyógyvizek is jótékony hatással bírhatnak a légutak megtisztításában, a pangó nyák kiürítésében.
- Allergiás hajlamot homeopátiás kezeléssel is kezelhetjük, viszont ezeket a szereket tünetmentes időszakban is szedni kell, mert hiposzenzibilizációs hatása van.
- Gyógynövények közül ajánlott kipróbálni pl. az izlandi zuzmót, mely a felső légúti megbetegedéseknél a köhögési inger csillapítására nyújthat megoldást, az echinacea (bíbor kasvirág) és a szöszös ökörfarkkoró az allergiás panaszok és tünetek enyhítésére alkalmazhatók, míg a macskakarom erős antioxidáns és allergiaellenes tulajdonságai miatt lehet jó választás.
Az ismert allergiát kiváltó anyagokhoz nagyon hasonló kémiai szerkezettel rendelkeznek egyéb anyagok is. Előfordul, hogy e hasonlóság miatt szervezetünk nem tud különbséget tenni köztük, és a már ismert allergénhez hasonló, fokozott reakciókat produkál ezekre is. Ezt nevezzük keresztallergiának vagy keresztreakciónak.
Létrejöhet két vagy több élelmiszer között, pollenek között, de bizonyos táplálékok és pollenek között is felléphet. Utóbbi esetben a keresztreakciót okozó élelmiszerek fogyasztásával sokkal nagyobb dózisban kerül szervezetünkbe az allergén, ezért a tünetek jelentősen felerősödhetnek. Például zeller allergia esetén ajánlott elhagyni táplálkozásunkból az ánizst, koriandert, sárgarépát, köményt, kaprot, bazsalikomot, majoránnát, valamint az oreganót is.
Az allergia pszichés háttére
Sokak szerint védekező rendszerünk egészségét pszichés edzettségünk is befolyásolja, vagyis az, hogy mennyire tudjuk kezelni konfliktusainkat. Az idegen anyag a konfliktus megtestesítője. A külvilág manifesztációinak (macskaszőr, virágpor, stb.) bármely elutasítása gyakran a belső pszichikai elhárítás külső megjelenítése. Ez az elhárítás testi szinten gyakran allergiában, az immunrendszer túlműködésében nyilvánul meg.
Ha erről az oldalról közelítjük meg a betegséget, akkor az allergiás illető csak akkor gyógyulhat meg, ha megtanulja, hogyan kell tudatosan szembenézni az általa elkerült (elhárított) életterületekkel vagy emberekkel. Ki kell békülni ellenségeivel, meg kell tanulnia, elfogadni és szeretni őket.
