A pollenek, a penész és a rovarcsípések által kiváltott allergiás reakciókkal bizony nyáron is számolnunk kell. Sőt, egyes allergéneknek ezekben a hónapokban vagyunk a leginkább kitéve, hiszen a meleg miatt a szokásosnál több időt töltünk a szabadban, otthonunk és irodánk ablakait pedig akár egész napra nyitva hagyjuk. Az alábbiakban hasznos tippeket adunk a nyári allergiás panaszok enyhítéséhez.
Allergia vagy megfázás?
A familyallergy.com ismertetője szerint a pollen- vagy penészallergia tipikus tünetei közé tarozik az orrdugulás, az orrfolyás, a tüsszögés, a köhögés, a könnyezés, valamint a szem-, orr- és torokviszketés is. Előfordulhat azonban, hogy általános fáradtság és torokfájás is jelentkezik, emiatt pedig még könnyebb összekeverni az allergiát a megfázással. Az allergia esetében az vezethet torokfájáshoz, ha az orrdugulás miatt az összegyűlt váladék nem tud kifolyni az orrunkon, hanem ehelyett a garatra csorog, ez pedig folyamatos irritációt és köhögési ingert generál. A fáradtság hátterében pedig az immunrendszer túlműködése, folyamatos készenléti állapota áll.
Egyébként a leginkább úgy tudjuk megkülönböztetni az allergiát a náthától, hogy az előbbi tünetei két hétnél hosszabb ideig fennállnak. Ilyen esetben javasolt allergiavizsgálatot végeztetni, hogy kiderüljön, pontosan milyen allergén okozza a panaszainkat.
Életveszélyes is lehet egy csípés
A meleg és a sűrűbb szabadtéri programok miatt nyáron a rovarcsípés is valamivel gyakrabban előfordulhat, a méhek, a darazsak, a tűzhangyák és egyéb rovarok csípései pedig könnyen allergiás reakciókat válthatnak ki – figyelmeztet a WebMD cikke . A csípések helyén általában enyhe duzzanat és viszketés jelentkezik, súlyos allergia esetén viszont szédülés, hányinger, torok- és nyelvduzzanat, vagy akár anafilaxiás sokk is kialakulhat. Ha tehát komoly tüneteink lépnek fel egy rovarcsípést követően, mielőbb hívjuk ki a mentőket, már ismert allergia esetén pedig mindig tartsunk magunknál adrenalin injekciót baj esetére.
Így enyhíthetjük a panaszokat
Érdemes napi szinten ellenőrizni egy pollentérképen , hogy lakhelyünkön, illetve nyaralásunk úti célján az adott időpontban mekkora pollenterhelésre számíthatunk. De ezenkívül számos jó tanács segíthet abban, hogy könnyebben átvészeljük a pollenszezont:
- Közvetlenül hazaérés után zuhanyozzunk le és öltözzünk át.
- Lehetőség szerint naponta mossunk hajat.
- Csak rövidebb ideig szellőztessünk, és azt is inkább a hajnali, kora reggeli órákban.
Por- vagy penészallergia esetén nagyon fontos az is, hogy a lakásunkban megfelelő legyen a páratartalom – tehát a levegő ne legyen sem túl száraz, sem túl párás –; az ágyneműhuzatot hetente cseréljük és magas hőfokon mossuk; valamint porszívózzunk gyakran. De jó szolgálatot tehet egy légszűrő berendezés is. Ne felejtsük el továbbá rendszeresen szedni az allergológus által előírt allergiagyógyszert, de ha hosszú távú megoldásra vágyunk, érdemes kipróbálni az immunterápiát is. Ennek lényege, hogy kis mennyiségben, de rendszeresen bejuttatjuk az allergén tisztított kivonatát a szervezetbe, ezáltal megtanítjuk az immunrendszert arra, hogy nem kell célzott támadást indítania az egyébként ártalmatlan allergén ellen. Egy ilyen, jellemzően többéves terápiával akár 10-12 éves tünetmentesség is elérhető.
Rovarcsípések esetén – amennyiben csak enyhe reakcióink vannak – ajánlott jegelni az érintett területet, hogy enyhítsük a duzzanatot. A fájdalom és a viszketés mérséklése érdekében kenjük be a csípés helyét kifejezetten erre a célra kifejlesztett kenőcsökkel. De a fájdalmat fájdalomcsillapítóval, a viszketést pedig hisztamin szedésével is leküzdhetjük – a kezelőorvosunkkal azonban mindig egyeztessünk.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Ha vége a nyárnak, az allergia is elmúlik?
Bár sok fűfélének és gyomnövénynek nyáron van a főszezonja – tehát a legmelegebb hónapokban szórják a legnagyobb mennyiségű pollent –, azért még ősszel sem tűnnek el az allergének a levegőből. Egyes erősen allergizáló növények ugyanis szeptemberben és októberben is nagy pollenterhelést okoznak. Ilyen például a csalán, az útifű, a libatop, az üröm és a parlagfű is.
Emellett sajnos számtalan más tényezővel is meg kell birkóznunk allergiásként, amelyek szintén nem tűnnek el csak azért, mert a naptár szerint véget ér a nyár. A beltéri allergének – mint a penész, a háziporatka vagy az állatszőr – ugyanis akár egész évben kellemetlen tünetekkel gyötörhetnek minket. A légszennyezés okozta légúti panaszok azonban a nyár elmúltával általában enyhülni szoktak, a szmoghelyzet ugyanis a legmelegebb hónapokban a legrosszabb, és a hűvösebb idő beköszöntével jellemzően már az allergiát okozó rovarok sem annyira aktívak.
Legjobban: