Napjaink népbetegsége - az allergia - számtalan formában keserítheti meg az életünket.
Tudjuk, hogy létezik sokféle táplálékallergia, virágporallergia, és különböző vegyi anyagokkal kapcsolatos allergia is. Talán e csoportba tartozik - mégis külön kategória - a szánkba bekerülő anyagokkal szembeni érzékenység. Ezek különböző vegyi és műanyagok, de legnagyobb jelentőségűek a különböző fémötvözetek, melyekkel a fogászati kezelés során találkozunk egyrészt az amalgámtömések, másrészt a fix vagy kivehető fogpótlások készítése kapcsán.
A fémötvözetek alkotóelemei allergénként szerepelhetnek, ha a szájban oldódva az ötvözetről leváló fémionok a véráramon keresztül a szervezetbe jutnak. Kémiailag ez a folyamat úgy képzelhető el, mint egy hagyományos savas akkumulátorban lejátszódó reakció. A fogászati fém az akkumulátor fémcellája, a szájban levő nyál pedig az akkumulátorsav megfelelője. Ha az így keletkező feszültség a szájban eléri vagy meghaladja a beépített fémre jellemző oldódási küszöbértéket, akkor a fém aktívvá válik, oldódik, ion lép ki belőle.
A kóros állapot jellemzője a folyamatos ionvándorlás. A leváló fémionok a véráramon át fehérjékhez kötődnek, és a szervezetbe jutva egyrészt különböző panaszokat vagy megbetegedéseket okozhatnak, másrészt súlyosbíthatnak más - már kialakult - allergiákat. Különösen veszélyeztetettek azok a betegek, akiknek a szájában többféle fém egyszerre fordul elő. Ennek legmarkánsabb példája, amikor az amalgám és valamilyen nemesfém - többnyire arany - egymás mellett található.
Leggyakrabban a nikkel, króm, kobalt, higany, palládium, ezüst, réz a felelős a különböző panaszokért. Mik lehetnek ezek? Egyrészt az elváltozások előfordulhatnak a szájüregen belül, vagy annak közvetlen közelében.
Ezek lehetnek az egyszerű nyálkahártya-gyulladások, a száj körüli bőr gyulladásai, ekcémák, vagy a szájnyálkahártyára terjedő égő, csípő vagy savanyú-fémes ízérzés. Másrészt a testen bárhol megjelenhetnek bőrkiütések, gyakori a foltos hajhullás (ez egyébként más góc tünete is lehet!), mással nem magyarázható krónikus fáradtság, hőemelkedések.
Ma már lehetőség van arra, hogy műszer segítségével a szájban megmérjük, hogy a beépített fogmű fémrésze oldódik-e. Lehet szűrővizsgálatot végezni a még panaszmentes betegnél, lehet diagnosztizálni a már panaszokkal érkező beteg esetében, ha a szájban levők közül kiválasztjuk az oldódó fémet, valamint el kell végezni a vizsgálatot akkor is, ha még semminemű fém nincs a szájban, de fogpótlás fog készülni. A leendő fogmű elkészítése előtt eldönthető, miből készüljön. Ilyen esetben a beépítendő fémet kis próbatestek felhelyezésével és azok mérésével tulajdonképpen szájviszonyok között teszteljük. A mérés pozitív eredménye abszolút indikációja a fogmű eltávolításának, és alapja a készülő fogpótlás anyagválasztásának. Mindig komplexen kell kezelni a problémát, például amalgámtömések eltávolítása után a biológiai fogászat elveinek megfelelően úgynevezett nehézfémkivezető-méregtelenítési kúrát kell végezni a szervezetben szóródott higany és egyéb komponensek megkötése, eltávolítása céljából. Ez homeopátiás szerekkel, ásványi anyagokkal történik.
Szükség esetén a vizsgálat kiegészíthető allergia bőrteszt elvégzésével is, mely még pontosabb képet ad nemcsak a fémek, hanem sok más fogászati anyag iránti allergia fennállásáról is.
