Bizonyos készítmények alkalmasabbak a szénanátha, mások a viszkető bőrtünetek kezelésére. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha orvosi ellenőrzés mellett, személyre szabott terápiát alkalmazunk, ami adott esetben jelentheti akár több gyógyszer kombinációját is. Az antihisztamint tartalmazó készítmények több márkanév alatt kerülnek forgalomba, alkalmazásuk azonban döntően nem ettől, hanem hatóanyag-tartalmuktól és a tünetektől függ. Tabletták, cseppek és szemcseppek, valamint orrspray és gél állnak rendelkezésre attól függően, hogy a beteg hány éves és milyen panaszai vannak. A megfelelő készítmények kisgyermekkorban és egyes esetekben kismamáknál is biztonsággal alkalmazhatóak.
Tényleg álmosítanak?
"Az antihisztaminokat két csoportba soroljuk" - magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az első generációs, avagy szedatív antihisztaminok álmosító hatásúak, illetve gyakrabban okoznak mellékhatásokat (szájszárazság, kettős látás, vizelet-visszatartás), mint a második generációs, nem-szedatív készítmények. Ezeknél sem árt azonban vigyázni, főleg vezetésnél, mert enyhe álmosító hatás bizonyos típusú második generációs antihisztaminoknál is jelentkezhet. Alkohollal együtt fogyasztva pedig a mellékhatások fokozódnak.
Nem mindegy, milyen tünetre, mit használunk
Dr. Augusztinovicz Monika néhány gyakori példát említve elmondta, hogy a szénanáthás tünetek esetén a második generációs készítmények váltak be inkább, mivel ezek mellett kevésbé jelentkezik fáradtság. Csalánkiütés esetén azonban hasznos az első generációs gyógyszerek enyhén nyugtató mellékhatása. Ha a betegnél az orrdugulás a fő panasz, akkor desloratadine- és fexofenadine-, levocetirizine-tartalmú készítmények csökkenthetik a tünetet, de ilyenkor egyéb kiegészítő kezelésre is szükség van.
Kölcsönhatások más gyógyszerekkel
Antihisztaminos készítményt várandósság alatt és a szoptatás időszakában csak orvosi konzultáció alapján lehet szedni, illetve van néhány olyan betegség, amelyek esetén szintén óvatosságot igényel a használatuk. Ilyen többek közt a prosztata-megnagyobbodás vagy a glaukóma. Ezek részletes felsorolását egyébként a betegtájékoztató tartalmazza. A gyógyszerek felírása vagy - recept nélkül kapható készítmények esetében - beszerzése előtt erről mindig tájékozódjunk! Fontos még, hogy bizonyos gyógyszerek - például antidepresszánsok és néhány gombaellenes szer - kölcsönhatásba léhpetnek antihisztaminnal együtt szedve. A rendszeresen szedett egyéb gyógyszerekről ezért mindig tájékoztassuk a kezelőorvost, mert ellenkező esetben az együtt adott gyógyszerek a lebomlásuk során megváltoztathatják a másik szer lebomlását, felszívódásuk, hatásuk változhat, esetleg a hatás elhúzódóvá válhat.
Akár egész szezonban szedhetjük
Az antihisztaminok szedésének időtartama mindig a kiváltó októl függ. Ha a pollenallergia tüneteire szedjük, akkor akár egész pollenszezonban szedhetjük, sőt, hosszú távon alkalmazva inkább hatékonyak, mintha csak magas pollenkoncentráció idején alkalmaznánk. A gyógyszerek hatása már a bevételt követő fél óra elteltével érezhető, a legjobb hatás eléréséhez azonban általában 1-2 óra szükséges.
Mit tegyünk, ha mégsem hat?
Ha az antihisztamin szedése mellett is allergiás tüneteink vannak, annak több oka is lehet. A leggyakoribb, hogy nem a számunkra megfelelő hatóanyagot választottuk, vagy az adott esetben több, részben receptköteles gyógyszer kombinációja szükséges - ez az előzetes orvosi vizsgálat nélkül vásárolt készítmények szedésénél szokott előfordulni, illetve ha nem az optimális adagolást követjük. "Ha a gyógyszer szedése álmosító hatású, a betegek hajlamosak csökkenteni az előírt mennyiségét, hogy a teljesítőképességük javuljon, ám így nem is várható, hogy a csökkentett hatóanyag-mennyiség mellett is megszűnjenek a tüneteik. Amennyiben nem vált be egy készítmény, érdemes allergológussal konzultálni. Ma már olyan széles a szénanátha tüneteinek kezelésére szolgáló készítmények választéka, hogy mindenki meg tudja találni a megfelelő készítményt" - hangsúlyozta a szakember.
