Az allergia az immunrendszer fokozott, kóros reakciója bizonyos allergénekre. Ilyen túlérzékenységet okozhatnak pollenek, házi poratka és állati szőrantigének is, olyan hétköznapi dolgok, amelyek egészséges emberekre semmilyen hatással nincsenek. A légúti allergia érintheti az egész hörgőrendszert, ekkor allergiás asztmáról beszélünk, vagy allergiás rhinitis formájában jelentkezik, orrnyálkahártya gyulladást és szemirritációt (viszketés, váladékozás) okozva. Sokan úgy gondolják, hogy ha gyermekkoruktól nem szenvednek ettől a betegségtől, akkor már nem is érintheti őket, ez azonban nagy tévedés: az allergia ugyanis minden életkorban kialakulhat, bár a 60 feletti korosztálynál már nagyon ritkán jelentkezik.
Felnőtteknél is kialakulhat?
A felnőttkori allergia egy része már gyermekkorban is jelen volt, csak vagy nem járt jellegzetes tünetekkel, vagy olyan panaszokkal jelentkezett (például ekcéma), amit a páciens nem ehhez a betegséghez társítana. Az allergia miatt kialakult náthát is sok gyermeknél összemossák a hagyományos megfázással, hiszen a tüneteik is nagyrészt megegyeznek: az összes náthás megbetegedés mintegy kétharmada vezethető vissza allergiás okra. Előfordul azonban az is, hogy az allergia minden előzmény nélkül, váratlanul alakul ki valakinél.
Annyi biztos, hogy a betegséggel kezeltek száma az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt, ami több okra is visszavezethető. Egyrészt a különböző diagnosztikai módszerek fejlődésével egyre könnyebben és pontosabban meg tudják állapítani az allergia típusát és természetét, míg korábban sok ember nem is tudott róla, hogy érintett. Másrészt viszont bizonyos környezeti ártalmak is hatással vannak a betegségre, ami így akár felnőttkorban is kialakulhat.
A környezeti faktorok közül a legnagyobb jelentőséggel a városi és ipari légszennyeződés, és a klímaváltozás miatt egyre inkább elhúzódó pollenszezon bír. Sokaknál emiatt a levegőváltozás hatására jelentkeznek a jellegzetes panaszok, például ha egy szmogos nagyvárosba, vagy egy pollenekben gazdagabb környezetbe költözik. A dohányfüst is sok esetben kiválthat allergiás tüneteket azoknál, akik addig nem szenvedtek ilyen panaszoktól.
Sok esetben az immunrendszer legyengülése erősíti fel a panaszokat, vagyis egy hosszabb végigbetegeskedett időszakot követően is kialakulhat az allergia. Bizonyos allergénekkel az ember évekig, vagy akár évtizedekig nem is találkozik (például fűszerek, vagy egzotikus gyümölcsök), így a betegség csak az első interakció után jelentkezik. Az is lehet, hogy az adott személy a macskaszőrre allergiás, de korábban nem volt háziállata, és hosszabb időt sem töltött egy helységben négylábúval. Az egészségtelen lakásviszonyok (penészes, hűvös lakás, magas páratartalom) is szerepet játszhatnak a felnőttkori allergia kialakulásában.
Egyesek szerint rossz, ha befogjuk az orrunkat tüsszentéskor, mert károsodhat a dobhártyánk a nagy nyomás miatt. Úgy tűnik, valóban jobb ”kiereszteni, ami kikívánkozik belőlünk”. A tüsszentés tisztítja a légutakat, és megelőzi, hogy a szennyezőanyagok a tüdőnkbe kerüljenek.
Hogyan enyhítsük a tüneteket?
Az allergiás tünetek a leghatékonyabban úgy enyhíthetőek, ha a panaszokat kiváltó allergénnel minimálisra csökkentjük az érintkezést. Ehhez azonban fontos tudni, hogy mi váltja ki a panaszokat - az allergiatesztek ebben tudnak segíteni. A gyógyszeres kezeléssel az allergiás rohamok tünetei és a gyulladás is csökkenthető, és a tünetek is enyhíthetőek. Az utóbbi időben a gyógyítás új irányzatát jelenti a nyugati és a hagyományos orvoslás ötvözése, amely az allergia helyett az allergiás embert állítja a középpontba, figyelembe véve a genetikai hajlamot, környezetét és életmódját.
