Az ankarai parlament kedd hajnalban, kétnapos heves vita után fogadta el a Recep Tayyip Erdogan török elnök pártja és szövetségesei által támogatott törvényjavaslatot 275 igen szavazattal, 224 ellenében. A parlamenti szavazást megelőzően az állatvédők számos tüntetést szerveztek, külföldön is, a közösségi média felületein pedig több millióan követelték a törvényjavaslat visszavonását. A törvény élénk ellenkezést váltott ki az ellenzéki politikusok körében is, akik a döntést az ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal szembeni nyomásgyakorlás eszközének tekintik.
A törvény értelmében az önkormányzatok feladata lesz a kóbor kutyák befogása és menhelyekre szállítása, illetve az agresszív vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő kutyák elaltatása. A korábbi jogszabályok csupán az ebek ivartalanítására és beoltására kötelezték az önkormányzatokat, a kutyákat ezután szabadon engedték.
A kormány becslései szerint körülbelül négymillió gazdátlan kutya kóborol Törökország utcáin és vidéki területein. Bár a legtöbbjük ártalmatlan, egyre többen gyűlnek össze falkákban, és több embert is megtámadtak. Az elmúlt két évben több mint 100 ember, köztük 50 gyermek vesztette életét kutyatámadások vagy kóbor kutyák által okozott közlekedési balesetek során – derült ki a biztonságos utcákért és az élethez való jog védelméért küzdő török egyesület júniusban közzétett jelentéséből, amelyben az összes kóbor kutya utcáról való eltávolítására szólítottak fel.
Törökországban jelenleg 322 állatmenhely működik, ezek befogadóképessége 105 ezerre tehető. Az önkormányzatok 2028-ig kapnak időt új menhelyek építésére, illetve a működő menhelyeik fejlesztésére, és kötelesek éves költségvetésük legkevesebb 0,3 százalékát állatrehabilitációra, illetve menhelyépítésre fordítani. Az állatvédők viszont arra is felhívják a figyelmet, hogy az ország menhelyi kapacitásait ismerve a helyzet könnyen kezelhetetlenné válhat, a túlzsúfoltság miatt a kutyák agresszívvá válhatnak, ami tömeges altatásokhoz vezethet.
A kormány szerint sürgősen lépni kellett
Erdogan elnök és kormánya úgy gondolja, hogy az új törvény feltétlenül szükséges a kóbor kutyák okozta problémák leküzdéséhez. „A kóbor kutyák olyan problémává váltak, amely korlátozza az emberek, különösen a gyermekek és az idősek életét, és ezt sürgősen orvosolni kell” – mondta Havva Sibel Soylemez, a kormányzó Igazság és Fejlődés párt (AKP) törvényhozója. „Az emberi élet a legértékesebb prioritásunk” – hangoztatta a politikus.
Az ellenzéki pártok mészárlási törvénynek nevezték a jogszabályt. A legnagyobb ellenzéki párt, a márciusi helyhatósági választásokon a legtöbb polgármesteri tisztséget megszerző Köztársasági Néppárt (CHP) parlamenti frakcióvezetője, Özgür Özel és a Népek Egyenlőségének és Demokráciájának Pártja (DEM) nevű kurdbarát párt bejelentette, hogy a hozzájuk tartozó polgármesterek nem fogják végrehajtani a törvényt. A CHP várhatóan az alkotmánybírósághoz fordul az ügyben.
A kormány kritikusai szerint a török elnök pártja arra akarja használni a törvényt, hogy növelje az ellenzéki vezetésű önkormányzatokra gyakorolt nyomást. A kóbor kutyák okozta problémák többnyire a CPH polgármesterei irányította településeken a legsúlyosabbak, és a jogszabály értelmében a törvény megsértéséért akár kétéves börtönbüntetéssel is sújthatják az illetékes önkormányzati vezetőket. „Ezzel a törvénnyel boszorkányüldözést indítanak az ellenzéki önkormányzatok ellen” – mondta Gokce Gokcen Gol CHP-s törvényhozó.
Ekrem Imamoglu, Isztambul újraválasztott ellenzéki polgármestere és Erdogan egyik legfőbb riválisa abnormális tehernek nevezte az új törvényt, amely meglátása szerint „óriási felelősséget helyez az önkormányzatokra”.
