Az oroszlánoknál is félelmetesebb az ember Afrikában

A Dél-Afrikában található Greater Kruger Nemzeti Park "lakóit" vizsgálták a kanadai Western Egyetem kutatói. Arra voltak kíváncsiak, mi ijeszti meg leginkább a vadon élő állatokat - írja az IFLScience. Dr. Liana Zanette, Dr. Michael Clinchy és kollégáik oroszlánok, emberek, kutyák és lövések felvételeit játszották le a parkban élő 19 emlősfélének.

Általában az emlősök nem betegség vagy az élelem hiánya miatt halnak meg. Nagyobb valószínűséggel egy ragadozó végez velük: minél nagyobb a préda, annál nagyobb húsevő kapja el. Mivel az oroszlánok a legnagyobb, csapatban vadászó ragadozók, őket gondolnánk a legijesztőbbnek, de mi arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon az embereknél is rémisztőbbek-e a többi állat számára

- magyarázza Dr. Clinchy a tanulmányban.

A kutatók a régió négy legnépszerűbb nyelvének rádió- és tévéfelvételeit használták fel a kísérlethez, amelyeket egy beszélgetés hangerejével játszották le vízpartok közelében. Az oroszlánok esetében a falkán belüli vicsorgásokat és morgásokat választották.

A reakciókat filmre is vették:

Megfigyeléseik alapján az állatok kétszer olyan valószínűséggel menekülnek el, ha meghallják az embereket, mint az oroszlánokat, és ezt ráadásul 40 százalékkal gyorsabban teszik. Az elefántokat és a vadkutyákat leszámítva minden faj nagyobb valószínűséggel menekült az emberi hangok elől, mint az oroszlánokétól, bár néhány faj esetében a különbség nem volt jelentős. Sőt, amikor az elefántok az emberi hangok hallatán elmentek, a reakció gyorsabb volt, mint amikor az oroszlánoktól ijedtek meg. A puskák és a kutyák kevésbé bizonyultak rémisztőnek, mint az oroszlánok, bár nem szignifikánsan.

Mit lehet kezdeni az eredménnyel?

A kutatók szerint az eredményeknek lehet haszna is. Például stratégiailag helyezik el a hangforrásokat, hogy elriasszák a veszélyeztetett fajokat azokról a területekről, ahol orvvadászok fordulnak elő.

Ez is érdekelheti

állatvédelem

Pótanyákat kaptak az elárvult vidrakölykök

élelmiszerhiány

Súlyos gabonahiány lehet a világ egyes részein

állatvédelem

Így lehet vigyázni a széncinegékre

Veszélyben

Magyar orvosok utaztak Csádba

"Úgy gondolom, ez a hatalmas félelem is annak a bizonyítéka, hogy az ember milyen hatással van a környezetre. Nem csak az élőhelyvesztés, az éghajlatváltozás és a fajok kihalása miatt, hanem az is intő jel, mennyire erősen reagálnak ránk. Halálra rémülnek az embertől, sokkal jobban, mint bármely más ragadozótól" - mondta Zanette.