Egy elképzelt világban az emberi szervezet is képes lenne ellenállni a ráknak, a sugárzásnak vagy épp a halálos mérgeknek. Ez azonban nem is olyan utópisztikus, léteznek ugyanis olyan állatfajok, amelyek elképesztő túlélőképességgel rendelkeznek: egyesek ellenállnak a daganatoknak, mások kibírják a szélsőséges sugárzást vagy képesek méreganyagokkal együtt élni. Ezeknek az élőlényeknek a vizsgálata nemcsak lenyűgöző tudományos felfedezéseket ígér, hanem kulcsfontosságú lehet az emberi egészséget érintő jövőbeli terápiák szempontjából is.
Medveállatka – az elpusztíthatatlan
A medveállatka az egyik legellenállóbb élőlény a Földön, bírja a szélsőséges szárazságot, a hideget, a forróságot, sőt a sugárzást is képes túlélni. A titkuk az, hogy képesek vegetatív állapotba kerülni, hogy megvédjék a testüket, amikor extrém körülményeknek vannak kitéve. Képesek ráadásul mindeközben megvédeni DNS-üket is a károsodásoktól.
Tudományos kutatások már régóta igyekeznek megfejteni a titkukat, ki is derült, hogy az egyik kulcsmechanizmusuk a Dsup („Damage suppressor”) nevű fehérje, amely segít megakadályozni, hogy a sugárzás által keletkezett szabadgyökök DNS-töréseket okozzanak. Amikor humán sejtekbe beépítették a Dsup gént, azok nagyobb ellenállást mutattak röntgensugárzás ellen. A hasonló védelmi mechanizmusok segíthetik olyan terápiák kifejlesztését is, amelyek védik az egészséges sejteket a sugárkezelések mellékhatásaival szemben.
Bdelloid rotifer – a DNS‑javítás művésze
A Bdelloid rotiferek egysejtű, vízi gerinctelenek, amelyek akkora dózisú iónos sugárzást is túlélnek, amely DNS-állományaikat darabokra töri — mégis képesek helyreállítani magukat és utódokat létrehozni. Az efféle hatékony, redundáns DNS-javító mechanizmusok megértése hozzájárulhat genetikai terápiák, rákellenes stratégiák és öregedés elleni kutatások fejlesztéséhez.
Csupasz földegér – immunis a rákra
A csupasz földegér arról ismert, hogy extrém hosszú életre képes – akár 30 évig is elél – és nem kapja el a rákot. Esetében több védőmechanizmust is azonosítottak, például nagy molekulatömegű hialuronsav képződését, amely akadályozza a tumorsejtek növekedését. Ez a jelenség azért érdekes az orvostudomány számára, mert rámutat arra, hogy a daganatok kiépülése nem csupán genetikai mutáció kérdése: abban a szöveti környezet is fontos szerepet játszik.
Vak vakondpatkány – képes elpusztítani a daganatos sejteket
Az ezen a fajon végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy nem alakul ki spontán daganat a testükben, és még vegyi karcinogénekkel megfertőzve is csak ritkán alakulnak ki tumorok. Sőt: ez az élőlény képes más fajok daganatos sejtjeinek elpusztítására is. Ez mindenesetre ígéretes jelenség: az immun- és támadó mechanizmusok, amelyek az idegen rosszindulatú sejtek felismerését és elpusztítását támogatják, inspirációt adhatnak rákellenes immunterápiákhoz.
Nyúl, ló, kutya – nem fognak ki rajtuk a prionbetegségek
A prionbetegségek (például a Creutzfeldt-Jakob betegség) igen ritkák, de súlyosak és halálosak. Érdekes, hogy néhány faj – mint például a nyúl, a kutya vagy ló – ellenállók ezen fertőzésekkel szemben. A kutatók arra keresik a választ, hogy az ennek hátterében lévő jelenségek feltárása segítheti-e a prionbetegségek gyógyítását vagy megelőzését az emberekben is.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Mit tanulhat tőlük az orvostudomány?
- DNS‑javítás és védelem erősítése: Az állatoknál látott hatékony DNS-javító és rezisztencia-mechanizmusok ötletet adhatnak arra, hogy emberi sejtekbe juttatható védelmi géneket fejlesszünk, például sugárterápiák mellékhatásainak csökkentésére.
- Immunmechanizmusok alkalmazása daganatellenes terápiákban: Ha egy állat képes felismerni és elpusztítani idegen daganatsejteket, az olyan új immunterápiás stratégiák alapja lehet, amelyek „természetes” tumorellenes folyamatokat aktiválnak.
- Toxikus anyagok elleni védekezés: Az emberek és állatok közti érzékenység különbségei segíthetnek megérteni, miért hatnak egyes mérgek másként fajokra, és hogyan lehet biztonságos határértékeket kialakítani.
Legjobban: