"Ma van a madarak és fák napja, amelyet először 1902-ben szervezett meg Chernel István ornitológus, és amelynek évenkénti megtartásáról már 1906-ban rendelet született" - olvasható a Fővárosi Állat- és Növénykert Facebook-oldalán.
Az Agrárminisztérium a világnappal kapcsolatban bejelentette, hogy újabb 100 000 hektáron tervezik javítani az ország természeti területeinek állapotát, az erdőkre pedig a korábbiaknál háromszor akkor forrást fordítanak.
A világon egyedülállóan az elmúlt két évtizedben sikerült stabilizálni, és lassú növekedésnek indítani a hazai túzokállományt. A veszélyeztetett faj Közép-Európán kívüli összes állománya csökkenő tendenciát mutat.
Hasonló a helyzet a kerecsensólyommal, az idei év madarával. Az 1949-1950-ben csupán 28 párosra becsült hazai állomány a szigorú védelemnek köszönhetően mára megközelítheti a kétszáz párt. A fehér gólya állománycsökkenését szintén sikerült megállítani, az elmúlt öt évtizedben számuk közel 5 ezer pár.
Kitértek arra, hogy a lakosságnak is nagy szerepe van a természet védelmében. A fecskékért például bárki tehet lakóhelye környezetében azzal, hogy segíti megtelepedésüket sárgyűjtő helyek kialakításával, vagy az eresz alatti fészkek megóvásával, műfészkek kihelyezésével. A kerttulajdonosok a kert egy sarkában az élőhelyek megtartásával is segíthetik az állatok fennmaradását. Egy odvas gyümölcsfa, egy virágokban gazdag kertrész számtalan őshonos élőlénynek nyújthat otthont és táplálékot.
A Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár adatai szerint Magyarország erdei fa- és cserjefajokkal borított területének aránya több mint 25 százalék. A klímasemlegesség elérése érdekében a cél az, hogy 2030-ra az ország fával borított területeinek aránya 27 százalékra emelkedjen.
