A rémfarkasként is ismert óriásfarkasok számos fantasy történetben megjelennek, a közelmúltban az egyik legismertebb szereplésük a Trónok harca című sorozatban volt, mint a Stark-ház címerállatai. A sárkányokkal ellentétben ezek az állatok valóban léteztek, habár egyáltalán nem voltak olyan termetesek, mint a műsorban látottak, nagyjából 20 százalékkal nőttek csak nagyobbra a ma ismert példányoknál. Most azonban "visszatértek", köszönhetően a Colossal Biosciences biotechnológiai vállalat munkatársainak, akik azt állítják, hogy a legmodernebb géntechnológiai eljárásokkal támasztották fel a fajtát - írja a Live Science.
Ha nem is rémfarkasok, de rémfarkas-szerű farkasok születtek
Az amerikai biotechnológiai cég arról vált ismertté, hogy hosszú ideje kihalt állatfajok visszahozatalán dolgozik. Az elmúlt hónapokban bejelentették, hogy ázsiai elefántok genetikai módosításával élesztenék fel a szintén évezredekkel ezelőtt eltűnt gyapjas mamutokat. Most pedig farkasok génjeinek módosításával hoztak létre három óriásfarkas-kölyköt, pontosabban úgy nyúltak bele az állatok genomjába, hogy bizonyos vonásaikban emlékeztessenek az évezredekkel ezelőtt eltűnt rokonaikra. A módosított embriókat három nőstény farkasba ültették, belőlük jött világra a Romulus, Remus és Khaleesi nevű hófehér óriásfarkas-kölykök.
A tudósok a kísérlethez egy 72 ezer éves koponyából, illetve egy 13 ezer éves fogból nyertek ki DNS-t. A rémfarkasok létrehozása nagyjából úgy zajlott, mint a világ első testi sejtből klónozott birkája, Dolly esetében. Ennek során a klónozni kívánt alany csupán egyetlen sejtjét használták: kivonták belőle a sejtmagban tárolt genetikai anyagot, majd azt bevezették egy másik, rokon faj petesejtjébe, amelynek előtte eltávolították a sejtmagját. A peteset így már minden szükséges genetikai információt tartalmaz, csak ki kell hordani egy állatnak.
Persze a rémfarkasból kinyert DNS esetén sokkal bonyolultabb volt a helyzet, itt a tudósoknak kellett újraépíteni a genomot. A fogból és koponyából kinyert mintákat ma élő sakálok, farkasok és rókák genetikai adataival egészítették ki, mivel ezek a legközelebbi élő rokonai az évezredekkel ezelőtt eltűnt állatnak. A genetikai elemzés során a kutatók azonosítottak 20 kulcsfontosságú különbséget 14 génben, amelyek a rémfarkasokra jellemző, egyedi jegyeket biztosították: beleértve a nagyobb méretet, a fehér bundát, a nagyobb fogakat és a jellegzetes üvöltést.
A módosított petesejteket kutyákba ültették, majd az azt követő 65. napon, 2024. október 1-jén Romulus és Remus császármetszéssel jött világra. Néhány hónappal később az egész folyamatot megismételték egy harmadik "béranyával", aki három hónappal később hozta világra a Khaleesi névre keresztelt állatot. A biotechnológiai vállalat egy videót is közzétett az állatok első lépéseiről és üvöltéséről.
Nem ez volt az első eset, hogy egy kihalt állatot megpróbáltak hasonló eljárással világra hozni. 2003-ban spanyol tudósok klónoztak egy kihalt vadkecskefajt, a spanyol kőszáli kecskét (Capra pyrenaica pyrenaica). Egy 2009-es tanulmány szerint azonban az újszülött kecske nem volt életképes, alig néhány perccel a világrajövetelét követően el is pusztult.
A rémfarkaskölykök már születésük pillanatában a Föld legveszélyeztetettebb állatai lettek, hiszen mindössze három példány él belőlük a világon - olvasható a Colossal Biosciences közleményében.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: