Zoonózis betegségnek hívjuk összefoglaló néven azokat a kórokat, melyeket az emberek kaphatnak el az állatoktól. Ezekből közel 250 különböző létezik. Nem vehetjük tehát félvállról azokat a baktériumokat, vírusokat, gombákat vagy épp férgeket és egyéb parazitákat, melyeket a szívünknek leginkább kedves kutyáinktól és macskáinktól kaphatunk el, ha nem gondoskodunk megfelelően egészségükről, tisztaságukról, táplálkozásukról és nem utolsósorban rendszeres féregtelenítésükről. Nézzük, mik azok a betegségek, melyeket leggyakrabban kaphatunk el tőlük, akár légutakon, szájon vagy bőrön keresztül.
Férgek minden mennyiségben és formában
Nem telik el úgy hét, hogy ne jelenjen meg egy hír, ami arról szól, hogyan okozott egy embernél extrém tüneteket, jelent meg szervezetében szokatlan méretben és/vagy helyen egy, a házi kedvenctől elkapott parazita, jellemzően valamilyen féreg.
Legutóbb, ahogy arról a HáziPatika.com -on beszámoltunk egy grépfrútméretű tumornak látszó csomó formájában tűnt fel egy Echinococcus multilocularis nevű galandféregféreg egy kanadai nő májában, akit ugyan megműtöttek, ám élete végéig kénytelen lesz parazitaellenes szereket szedni. De említhetnénk a szemben, az agyban, sőt akár a szívben kifejlődött férgeket is, melyek minden esetben a házi kedvenc ürülékétől, simogatásától vagy épp puszijától kerültek a gazdiba. Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a velünk együtt élő állatok rendszeres féregtelenítése, és természetesen az odafigyelés a rendszeres kézmosásra, az állatokkal közösen használt terek és tárgyak tisztán tartása és fertőtlenítése. De pontosan melyek is ezek a kártékony lények, amiktől tartanunk kell?
A férgek közül legjelentősebbek a mételyek, a galandférgek, a fonálférgek, az orsóférgek és a buzogányfejű férgek. Ezeknek számos faja megbetegedést okozhat emberben és állatban egyaránt. Magyarországon minden harmadik kutya/macska bélférgekkel fertőzött. A fertőzött állatok gyakran semmiféle tünetet nem mutatnak. Az ember és az állatok peték vagy lárvák lenyelése révén fertőződnek.
Toxocariasis-fertőzés
Még mindig a férgeknél tartva meg kell említeni a toxocara nevű orsósférget, melynek petéi a kutya ürülékével távoznak az állat szervezetéből. A peték véletlen szájba jutása okozhat emberi fertőzést. A legnagyobb veszélynek a parkokban játszó kisgyermekek vannak kitéve, ahol az ott sétáltatott kutyák beszennyezik a talajt. A másik veszélyeztetett csoportba azok a totyogók tartoznak, akik a homokozás után a szájukba veszik a kezüket, vagy megkóstolják a földet. A gond ott kezdődik, hogy ezek a szervezetbe jutott tojások a testben kikelnek, majd áthatolva a bélfalon a véráramba kerülnek, és annak segítségével számos helyre (szem, szív, agy, máj stb.) eljuthatnak, ahol fejlődésnek indulnak. A Toxocariasis-fertőzés jellemző tünetei a köhögés, zihálás, duzzadt nyirokcsomók, láz, izzadás, hasi fájdalom.
Bartonellózis
A macskakarmolási betegség, vagyis bartonellózis egy bakteriális megbetegedés, és mint ahogy magyar elnevezése is utal rá, cicánk karmolásától kaphatjuk el (vagy ha kedvencünk megnyalja még be nem gyógyult sebünket), esetleg fertőzött kullancs csípésétől, ami szintén kerülhet a közelünkbe háziállatunk szőrzetén "utazva". Jellemzően láz és fejfájás mellett hirtelen megduzzadó nyirokcsomók jelzik a betegséget. A súlyos esetek kezeléséhez nélkülözhetetlen az antibiotikum-kúra, ám a legtöbbször a fertőzés magától gyógyul.
Toxoplazmózis
A toxoplazmózis talán mind közül a legismertebb betegség, melyet a Toxoplasma gondii nevű parazita okoz, ami a macskák emésztőszervrendszerében telepedik meg, és az állat ürülékén keresztül fertőz, például az alom takarítása közben. Leginkább a terhes kismamákra és a legyengült immunrendszerű betegekre veszélyes. A megfertőződött anyák a betegséget átadják magzatuknak, akik születésükkor nem feltétlen mutatnak tüneteket, ám később, idősebb korukban vakság vagy szellemi fogyatékosság alakulhat ki náluk. Az emberi toxoplazmózis fertőzést több gyógyszer kombinációjával kezelik, de a parazita végleg megmaradhat a szöveti sejtekben.
Tinea
Egy olyan gombás megbetegedés, mely emberről emberre, állatról emberre és fordítva is terjedhet. Kutyától, macskától simogatással is elkaphatjuk. Ennek a betegségnek könnyű felismerni jellegzetes tünetét: hámló, pirosas, viszkető, kör alakú bőrfolt. Ez azonban nem jellemző mindenkire, és előfordulhat, hogy csak némi kipirosodást, esetleg kiütéseket, dudorokat, hámló foltokat észlelünk a bőrön. A hajas fejbőrön a tinea (illetve a hozzá hasonló gombás fertőzések) hajhullást és kopasz foltokat okozhat, míg a körmökön megvastagodást, a köröm sárgássá színeződését és pikkelyesedését.
Campylobacter-fertőzés
Ezt a súlyos görcsökkel és hasmenéssel járó, gyomor- és bélhurutot okozó fertőzést baktériumok okozzák, melyek a kedvenceink emésztőrendszeréből kiürülve fertőzhetnek meg bennünket, ha például a kutyapiszok felszedése után (hiába végezzük azt zacskóval) nem mossuk meg alaposan a kezünket, sikáljuk meg kefével a körmeinket. A lázzal is járó betegséget ráadásul képesek vagyunk továbbadni családtagjainknak, azaz emberről emberre is terjedhet.
Tularémia
A tularémiát, azaz nyúlpestist neve ellenére nemcsak a nyulak, hanem közel százféle állat (köztük kutya, macska is) terjeszti, de fertőzött szúnyogoktól, kullancsoktól is elkaphatjuk. A tularémiát okozó baktérium a gazdaszervezet sejtjeibe bekerülve parazitaként viselkedik. Általában a fehérvérsejteket támadja meg, így az immunrendszer működését is befolyásolja. A betegség számos belső szervet megtámadhat, a tüdőket, a májat, a lépet vagy a nyirokrendszert is. Kezelés nélkül halálos szövődményei is lehetnek, például a csontok, a szívburok, vagy a tüdő gyulladása.
Q-láz
A Q-láz egy szisztémás fertőzés, amelyet állatok adnak át embernek. A kórokozó az esetek több mint felében nem okoz tüneteket, de ha mégis, a panaszok influenzaszerűek. Súlyosabb állapotba csak akkor kerülhetnek a betegek, ha szervi érintettség is kialakul. Állatok hordozzák, többek közt olyan emlősök, mint a kutya és a macska, különféle rágcsálók, nyulak, marhák, kecskék és bárányok, lovak és madarak, de terjeszti a kullancs is. Az ember többnyire a beteg állat testnedveivel, ürülékével vagy annak porával, húsával, tejével, szőrével, gyapjújával vagy textíliájával fertőződik.
