Az éghajlatváltozás hatásai már a Föld minden területén érezhetőek, ám az Északi-sarkkörnél a legnagyobb a gond: olvadnak a gleccserek, csökken a tengeri jég mennyisége és eltűnőben van a permafroszt. A baj nagyságához mérten azonban igen meglepő, hogy ezen a területen még alig tanulmányozták a levegőben lévő, úgynevezett jégmagképző részecskéket – pedig ezek sokat elárulnak a felmelegedés gyorsaságáról.
A Colorado Állami Egyetem tudóscsoportja azonban 2019-ben, a MOSAiC elnevezésű nagy, nemzetközi expedíció keretében jégtörő hajóra szállt, és meg sem álltak addig, amíg nem volt több ezer mintájuk a Jeges-tenger térségéből. Elsősorban a levegőből, a hóból, a tengervízből, a tengeri jégből és az olvadékvízből gyűjtöttek „fizikai bizonyítékokat” az éghajlatváltozás hatásaira.
Ahogy az egyetem oldalán megosztották , az éghajlatváltozás kulcsszereplőinek számítanak a Föld felületét beborító felhők, valamint a levegőben megtalálható, mikroszkopikus méretű aeroszolok, az úgynevezett jégmagképző részecskék. Ezek az areoszolok lehetnek tengeri permetek, ásványi porok vagy akár mikrobák is, és alapvetően ezek felelnek a felhőkben végbemenő jégképződésért. A jégmagképződés, a meleg és a felhőtakaró együttesen befolyásolja a terület éghajlatát, a rendkívül fontos jégképző aeroszolokat azonban korábban nem nagyon vizsgálták behatóan az Északi-sarkvidéken.
A közelmúltban azonban a Colorado Állami Egyetem csapata az Északi-sarkvidék középső részén erős szezonalitást figyelt meg a jégmagképző részecskék mennyiségében. Azt látták, hogy míg télen és tavasszal alacsonyabb a koncentráció, ez nyáron jelentősen fokozódik. Ezeket a ciklusokat ilyen részletesen ez a csapat figyelte meg elsőként ebben a régióban.
„Fontos, hogy megismerjük ezeknek a jégmagképező részecskéknek a természetes hátterét, mielőtt igazán felmérhetnénk, hogyan hatnak ezen aeroszolok populációjára az éghajlati változások” – magyarázta Jessie Creamean légkörkutató, aki a coloradói kutatócsoport egyik tagja. Mint mondta, minél több jégrészecske található egy felhőben, annál nagyobb mértékben befolyásolja, hogy milyen hatással van az adott térségre a napból érkező fény és hő, illetve a Föld felszínéről visszaverődő meleg. Ezek a változások továbbá jelentősen kihatnak a csapadékképződésre is.
