„A Csendes-óceán középső és keleti medencéjében 2020 óta La Niña-jelenség zajlik, ami azt jelenti, hogy az óceán hőmérséklete a szokottnál négy-öt fokkal hűvösebb” – mutatott rá Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója az InfoRádiónak nyilatkozva. Bár a laikus fül számára ez egy távoli történésnek tűnhet, valójában alapvető kihatással van a hazai időjárási viszonyokra is. Mint ugyanis azt Kovács kifejtette, a mérsékelt éghajlati öv légköréből mindig több csapadék hullik ki, mint amennyi visszapárolog. Az így keletkező hiányt a trópusokról érkező nedvesség pótolja ki. Pontosabban csak pótolná, mert a hűvösebb óceánból kevesebb víz párolgott a trópusokba az elmúlt mintegy két és fél évben.
Kevés nedvesség érkezik tehát régiónkba a trópusok felől, és menet közben annak zöme is elveszik. „A fizika törvényei szerint a telítetlen vízgőznek telítetté kell válnia a csapadékhoz, de ez így nem éri el azt a szintet” – magyarázta Kovács. Kitért rá, mindebből egy másik probléma is származik. A telítetlen állapotú vízgőz ugyanis erőteljes üvegházhatást fejt ki, tovább erősítve a felmelegedést. Ez pedig egy ördögi kör, mert minél magasabb a hőmérséklet, annál több vízgőz kell a csapadék kialakulásához.
A szakértő elmondása szerint gondot jelent a ciklonok északra húzódása is. Jelenleg erőteljes blokkoló anticiklonok alakítják időjárásunkat, amelyekre a felhőoszlató száraz időjárás jellemző. A két és fél éve tartó szárazság miatt ráadásul a talajból sem kerül elegendő nedvesség a növényeken keresztül a légkörbe. Végezetül mindehhez hozzáadódnak helyi jellemzők, például az Alföld aszályra hajlamos tulajdonsága. A mostani erősen aszályos időszak tehát összetett globális, regionális és lokális okok együttes következménye.
Kovács szerint rövid távon bízhatunk ugyan egy csapadékosabb télben, hosszú távon viszont a klímaváltozás következtében fokozódni fognak az ilyen jelenségek a jövőben. Emelkedni fog a hőmérséklet és a hőhullámos időszakok előfordulása, hossza, továbbá csökkenni fog a lehullott csapadék mennyisége. Amikor pedig mégis érkezik csapadék, gyakrabban lesznek felhőszakadások, villámárvizek, különösen a Dunántúl és az Északi-középhegység területén. A szakértő hangsúlyozta, fontos lenne fejlesztéseket végrehajtani annak érdekében, hogy amikor hirtelen nagy mennyiségű csapadék vagy belvíz keletkezik, azt tárolókba vezetve meg tudjuk tartani, hogy aztán az aszályosabb időszakokban felhasználjuk. „Mivel a hozzánk befolyó víz nagy része a határainkon túlról vagy a légkörből származik, annak egy részét meg kell kötni, és bent kell tartani az országban.”
