Napok óta tart az extrém forróság, így talán nem is csoda, hogy sorra dőlnek meg a nyári áramfogyasztási rekordok. A hőség miatt ugyanis sokan szívesen hűsölnek klimatizált otthonukban. Ezt pedig egyre többen tehetik meg, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ugyanis 2020-ban több mint 70 százalékkal emelkedett a lakossági klímaberendezések száma. A tavalyi év végén így már mintegy 733 ezer klíma szolgálta a magyarok otthoni komfortérzetét. Egyes becslések szerint viszont 2026-ban már 1-1,5 millió, 2031-ben pedig már 2 milliónál is több lakossági légkondi működhet itthon - hívta fel a figyelmet a Greendex.
Nem bírjuk a meleget
A légkondicionálók iránti kereslet drasztikus növekedése mögött részben a koronavírus-járvány miatt otthonról dolgozók magas száma áll. De a hűtési igény emelkedése és a klímák látványos térnyerése már jóval korábban elkezdődött. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint például a háztartások hűtési célú villamosenergia-felhasználása a 2015. és 2019. között megduplázódott, és elérte a 570 TJ-t.
A villamosenergia-rendszert továbbra is télen éri a legnagyobb terhelés, de már nyáron is egyre több áramot fogyasztunk, jellemzően a klímaberendezések használata miatt. A tapasztalatok szerint sokan már akkor légkondit kapcsolnak, ha a napi átlaghőmérséklet eléri a 24 Celsius-fokot, további melegedés esetén pedig minden egyes fok plusz 90-100 MW-os terhelést jelent. A 2019-es, 6633 MW-os nyári fogyasztási rekord az idei, extrém meleg június utolsó napjaiban többször is megdőlt. A jelenlegi abszolút csúcs csaknem 7000 MW. De ha 2031-ig már valóban a magyar lakások csaknem felét felszerelik légkondicionálóval, akkor addigra az aktuális terhelési rekord legalább 10 százalékkal növekedni fog, de extrém esetben akár 60 százalékos emelkedést is elérhetünk.
Ilyen a globális felmelegedés
A légkondicionálók elterjedésének magyarázata nemcsak a home office-ban, hanem az éghajlatváltozásban is rejlik. A globális felmelegedés hatására ugyanis világszerte emelkedik az átlaghőmérséklet, és egyre gyakrabban fordulnak elő olyan, szélsőségesen magas hőmérsékletet produkáló nyári hőhullámok, amelyet az elmúlt napokban is tapasztalhattunk. Az elmúlt évtizedek alatt egyébként nagyjából 20 százalékkal csökkentek az Európai Unióban az épületfűtési igények, közben viszont a hűtési igény több mint duplájára emelkedett, globálisan pedig megtriplázódott.
2019-ben a világ villamosenergia-felhasználásnak csaknem 8,5 százalékát az épületek hűtése tette ki, ez pedig 1,2 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelt, ami az energiával kapcsolatos összes emisszió 4 százaléka. Ez a kibocsátás szintén a háromszorosa az 1990-es értéknek. Azonban nem csak a szén-dioxiddal van a gond: a hűtést szolgáló berendezések jellemzően fluorozott szénhidrogéneket (HFC) tartalmaznak, amelyek szintén a bekerülhetnek a légkörbe. Ezek a szén-dioxidnál akár több százszor is erősebb üvegházhatású gázok.
Az energiatakarékosságra sem figyelünk
Az egész világon egyébként jelenleg nagyjából 2 milliárd klímaberendezés üzemel, és több mint kétharmaduk otthoni használatban van. Ez a szám azonban az előttünk álló évtizedekben ugrásszerűen megnő majd, és az évszázad közepére már az 5,6 milliárdot is meghaladhatja. Ez azt jelenti, hogy addigra a lakások legalább 66 százalékában lesz légkondicionáló berendezés.
A légkondik számának drasztikus növekedésével tehát az üvegházhatású gázok kibocsátását is jelentősen feltornázzuk majd, amellyel tovább melegítjük a bolygót, és még tovább növeljük a hűtési igényt és a klímák iránti keresletet - ebből az ördögi körből tehát elég nehéz lesz kikeveredni. A problémát tovább súlyosbítja, hogy hiába érhetőek el manapság igen energiatakarékos légkondicionáló berendezések, a vásárlók többsége mégis a nagyobb fogyasztással és ökológiai lábnyommal járó modellek közül választ, vélhetően anyagi megfontolásból.
