Az úgynevezett oligodendrociták rendkívül fontos szerepet töltenek be a központi idegrendszer működésében. Ezek a sejtek hozzák létre ugyanis a mielint, azt a burkot, amely felgyorsítja a neuronok közötti jelátvitelt az agyban. Éppen ezt a mielint pusztítva idéz elő jelátviteli zavart, ezáltal súlyos testi tüneteket például a szklerózis multiplex betegség.
Amerikai kutatók Erin Cohn molekuláris biológus vezetésével felfedezték, hogy két olyan vegyületcsoport is komolyan károsíthatja az oligodendrocitákat, amelyek egyébként számos hétköznapi háztartási eszközünkben megtalálhatók – írja a ScienceAlert. Eleinte a kutatók több mint 1800 vegyületet kezdtek vizsgálni környezetünkből, amelyekről nem volt ismert, hogy mennyiben toxikusak az emberre. Így találtak rá két vegyületcsoportra, amelyek vagy elpusztítják az említett idegrendszeri sejteket, vagy akadályozzák azok érését fejlődésük egy kritikus szakaszában.
Kézfertőtlenítők, ragasztók összetevői
Ezek egyikét a kvaterner ammóniumvegyületek teszik ki, amelyeket a többi között fertőtlenítő spray-kben, törlőkendőknek, kézfertőtlenítőkben, továbbá olyan higiéniai termékekben használnak baktérium- és vírusellenes hatásuk miatt, mint a fogkrémek és szájöblítők. Helytelen használat vagy rossz beltéri szellőzés mellett ezek a vegyületek az emésztőrendszerbe és a légutakba is bekerülhetnek. A másik csoport pedig az organofoszfátoké, amelyek textíliákban, ragasztókban, bútorokban és elektronikai cikkekben is jelen vannak. Hosszú távon ezek is beszivároghatnak a beltéri levegőbe, és mivel zsíroldékonyak, felszívódhatnak a bőrön keresztül a szervezetbe.
Cohn csapata egerekkel és agyorganoidokkal (az eredeti szervhez hasonlóan viselkedő sejttenyészetekkel) folytatott laboratóriumi kísérletek során megfigyelte, hogy a kvaterner vegyületek képesek lehetnek áthatolni a vér-agy gáton, azon a védőhálón, amely az agysejteket védi a véráramban keringő anyagoktól. Később pedig kimutathatóan csökkent az érintett rágcsálók oligodendrocitáinak száma. Ezenkívül hasonló hatást figyeltek meg az organofoszfátok esetében is. „Felfedeztük, hogy az oligodendrociták – más agyi sejtekkel ellentétben – meglepően sérülékenyek a kvaterner ammóniumvegyületekkel és égésgátló organofoszfátokkal szemben” – mutatott rá Cohn.
Mit jelent a felfedezés?
Szakértők szerint a Nature Neuroscience című folyóiratban közölt eredményeket érdemes egyelőre óvatosan kezelni, hiszen mégiscsak laboratóriumi kutatásokról van szó. Ráadásul ezekben sejteket és egereket tettek ki olyan magas koncentrációban az említett vegyületeknek, amire a valóságban aligha akadna példa. „Igazából sosem az a kérdés, hogy valami toxikus-e vagy sem, hanem az, hogy olyan körülmények között is mérgező-e, ahogyan valószínűsíthetően érintkezünk vele” – szögezte le független szakértőként Oliver Jones, a melbourne-i RMIT Egyetem környezetkémikusa.
Ugyanakkor a ScienceAlert cikke megjegyzi, hogy például az iskolai és kórházi takarítók, gyermekgondozók és javítóintézetekben dolgozók az átlagosnál nagyobb mennyiségben érintkezhetnek kvaterner vegyületekkel az ipari erősségű fertőtlenítőszerek miatt, amelyeket gyakran alkalmaznak ilyen környezetben. Újabb kutatások szerint ráadásul e vegyületek koncentrációja megduplázódott az emberek vérében a koronavírus-világjárvány kitörése óta – nagy valószínűséggel a fertőtlenítőszerek megnövekedett használata következtében. Eközben toxikusságuk mértéke egyelőre nem tisztázott kellőképpen, főként kémiai sokszínűségük miatt. Hasonló a helyzet az organofoszfátokkal is, amelyek jelenlétét nemcsak a környezetből mutatták már ki, hanem emberi vérből, vizeletből, de még méhlepényből és anyatejből is.
