Tudjon meg mindent az égési sérülésekről!

A kültakaró felépítése

A külvilágtól való elhatárolásra, mechanikai és biológiai védelemre, érzékelésre, hőszabályozásra, hőszigetelésre és számtalan egyéb funkcióra specializálódott szervünk három rétegre tagolódik.

A legfelső a hámréteg, többek közt a kórokozók elleni védelemben, mechanikai védelemben játszik szerepet.

Felső része több réteg, elhalt, elszarusodott hámsejtből épül fel, amelyek az alsó rétegekből pótlódnak, s itt alul találhatók a bőrszínt meghatározó pigment sejtek is. A hámréteg alatti irharéteg erekben, idegekben és verejtékmirigyekben gazdag, elsősorban a hőszabályozásért és az érzékelésért felelős, de a szőrhagymák is ebben a rétegben erednek. Bőrünk legalsó rétege a bőralja többségében zsírszövetből épül fel, fő feladata a hőszigetelés.

Égési sérülések kialakulása

A háztartási balesetek során a védelmet nyújtó bőr megsérülhet, s "nyitott kapuként" elősegítheti a kórokozók szervezetbe jutását. Szakszerű sebellátással megakadályozhatjuk az elfertőződést , de ehhez egyet s mást a patikából is be kell szerezni... Az égési sérülés a testfelületet ért, a testhőmérsékletnél jelentősen melegebb folyadék, gőz, gáz, láng, folyékony fém stb. következménye.

Az égési sérülések kialakulása számtalan módon bekövetkezhet. A forrázás és a forró tárgyakkal történő érintkezés talán a legismertebbek közé tartozik, de közvetlen lánghatás, súrlódás, áramütés, forró gőz, cigaretta és vegyi anyagok is okozhatnak égési sérülést.

Sőt! A napsugarakról sem szabad megfeledkezni. Valamennyi közül a leggyakoribbak a háztartásokban előforduló égési balesetek, legveszélyeztetettebbek a gyerekek és az idősek.

Gyerekek esetében a felnőttekhez viszonyított testarány különbség, illetve a véletlen balesetekben keresendő az ok, míg időseknél a bőr csökkent regenerálódása miatt csökken a gyógyulási esély. Az orvosok által használt Baux-mutató szerint egy 70 éves sérült, aki testének 30 százalékán szenvedett égést, ugyanolyan súlyos állapotban van, mint az a 30 éves, aki testének 70 százalékán égett meg.

Égési sérülések típusai

Az égési sérülést a kültakaró érintettsége szerint négy fokozatba soroljuk. A kórkép súlyosságát az érintett felület nagysága, az égés foka és az életkor határozza meg.

1. Elsőfokú égésnéla bőrnek csak a legfelső, hámrétege sérül (enyhébb forrázás, napégés). Jellemző tünete a bőrpír, bőrfeszesség, fájdalom és a fájdalom. Tipikusan napozáskor, túlzott szoláriumozáskor, forró tárgyakkal történő pillanatnyi érintkezéskor alakul ki.
2. A másodfokú égési sérüléseknél az irharéteg is megsérül, a bőrpír és a nagyfokú fájdalom mellett jellegzetes hólyagok jelennek meg. Gyakori otthoni forrázásokkor, súlyosabb napégésekkor.
3. Harmadfokú égés esetén a mélyebben fekvő szövetek, a bőralja is károsodik. A felszíne piszkos szürke vagy nagyon halvány, a hólyagok felnyílnak, nagy eséllyel sokk alakul ki. A seb általában fájdalmatlan, mert a terület idegvégződései elhaltak. Szerencsére ritka, tűzesetek, nagyobb hőhatások következménye.
4. A negyedfokú égésnél a szövetek elszenesedése mellett a mélyebb szövetek károsodása figyelhető meg.

Az égési sérülések kiterjedésük alapján is osztályozhatók, ez az ún. "9-es szabály" alapján történik. A "9-es szabály" értelmében a testfelületet 9 százalékos területekre osztjuk, ennek segítségével becsüljük a sérülés kiterjedését. 9%-nak tekinthető: az egyik kar (az alkar és a felkar együtt) és a fej (fej, nyak együtt). 18%-nak tekinthető a mellkas és a has együttesen, valamint a hát, egy láb (comb, lábszár együtt). Az említett testfelületek összege így 99 %-ot ad, a maradék 1 % a külső nemi szervek felülete. A kiterjedés megállapításában segíthet, ha a sérült tenyerét 1%-nak vesszük, és ehhez viszonyítjuk a kiterjedés mértékét.

Csecsemők, kisgyermekek és gyermekek esetén a szabály módosítva értelmezhető, mert a test-fej arány eltérő!

Hogyan előzzük meg az égési sérüléseket?

Létezik néhány egyszerű praktika, amikkel jelentősen csökkenthető az égési sérülések kialakulása. Íme, néhány:

• a konyhában és a gépkocsiban tartsunk kisméretű porral oltó készüléket;
• a kigyulladt sütőolajat soha ne vízzel oltsuk, fedjük le fedővel, vagy konyharuhával;
• a vízcsapot soha ne zárjuk el úgy, hogy utoljára forró víz folyt belőle;
• a melegített konyhai edények megfogásához használjunk hőálló kesztyűt;
• forró étellel telt edényt soha ne tegyünk az asztal, pult szélére;
• a háztartási tisztítószereket használjuk körültekintően, lehetőleg gumikesztyűben (pl. vízkőoldó).

Gyerekes családok:

• szereljünk a tűzhely gombjaira biztonsági tekerőt, amit a gyerek nem tud eltekerni;
• szereljünk a meleg vízcsapra biztonsági tekerőt, amit a gyerek nem tud megnyitni;
• soha ne hagyjunk meleg ételt, italt tartalmazó edényt az asztal, pult szélén, amit a gyerek leránthat;
• ügyeljünk arra, hogy csöppségünk az asztalterítő megfogásával ne rántson semmit magára;