A tartósítószerek fontos szerepet játszanak az élelmiszeriparban. Olyan adalékanyagokról van szó, amelyek lassítják az egyes ételek és italok romlását, így azok hosszabb ideig megőrzik fogyaszthatóságukat, minőségüket. Mint az a francia nemzeti egészségügyi kutatóintézet (INSERM) szerdai közleményében olvasható, a bolti termékek csomagolásán az E200-399 közötti jelölések mutatják a tartósítási céllal alkalmazott összetevőket. Két frissen megjelent tanulmány pedig ezen adalékanyagok rendszeres fogyasztásának hatását vizsgálta a rákkockázatra és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása rizikójára.
Ezek a tartósítószerek növelhetik a rákkockázatot
A két tanulmány közül az első a The British Medical Journal folyóiratban jelent meg szerdán. A szerzők 58 tartósítószer hatását vizsgálták a rákos megbetegedések előfordulására mintegy 105 ezer válaszadó körében, akiket 2009-től 14 éven keresztül követtek nyomon. Összesen 17 olyan tartósítószert találtak, amelyet a résztvevők legalább egytizede fogyasztott rendszeresen, ebből pedig 11 esetében nem mutattak ki aggodalomra okot adó tendenciákat. Akadt azon 6 olyan adalékanyag is, amely fokozott rákkockázattal mutatott összefüggést – írja a CNN.
- Nátrium-nitrit (E250): ezt a sót gyakran használják feldolgozott húsokban, például baconben, sonkában, felvágottakban. A kutatás szerint 32 százalékkal növeli a prosztatarák kialakulásának veszélyét.
- Kálium-nitrát (E252): szintén gyakori tartósítószer különböző húskészítményekben és sajtokban. Rendszeres fogyasztása a mellrák kockázatának 22 százalékos, illetve általában véve a rosszindulatú elváltozások rizikójának 13 százalékos emelkedésével mutat kapcsolatot.
- Szorbátok, különösen a kálium-szorbát (E202): ez a csoport a megfigyelések szerint 26 százalékkal fokozza az emlőrák veszélyét, valamint átlagosan 14 százalékkal az összes ráktípusét. Vízben oldódó soként gyakran fordulnak elő borokban, pékárukban, sajtokban és szószokban a penész, az élesztőgombák és egyes baktériumok szaporodásának gátlására.
- Kálium-metabiszulfit (E224): főként a borkészítésben és sörfőzésben használatos adalékanyag. A mellrákkockázat 20 és az általános rákkockázat 11 százalékos növekedésével hozható összefüggésbe.
- Acetátok: természetes erjedési folyamatokból származnak, és gyakran használják ezeket a vegyületeket húskészítmények, szószok, kenyérfélék és sajtok készítéséhez. Ugyancsak a mellrákkockázatot növelik elsősorban, mintegy 25 százalékkal, míg az általános rákkockázatot 15 százalékkal.
- Ecetsav (E260): az ecet legfőbb összetevője. Az új tanulmány szerint 12 százalékkal fokozza az általános rákkockázatot.
A kutatók antioxidáns hatású tartósítószereket (E300-399) is vizsgáltak. E körbe tartoznak a többi között vitaminok (C- és E-vitamin), egyes növényi kivonatok, valamint szintetikus anyagok egyaránt. Ezek alapvetően alacsonyabb mértékű kockázatot hordoznak magukban, két esetben mégis jelentősebb összefüggést mutattak ki a kutatók. A nátrium-eritroaszkorbát (E316) és egyéb rokon vegyületek ugyanis szintén jelentősen, 21 százalékkal növelik a mellrák és 12 százalékkal az általános rákkockázatot. Ezeket főként baromfitermékekben, üdítőkben és pékárukban használják.
A cukorbetegség és a tartósítószerek kapcsolata
Ugyancsak szerdán jelent meg a Nature Communications című folyóiratban egy másik tanulmány, amelynek legfőbb következtetése, hogy 12 olyan tartósítószert használnak az élelmiszeriparban, amelyek gyakran fogyasztva közel 50 százalékkal (!) növelik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának veszélyét. E körbe tartozik a kálium-szorbát (E202), kálium-metabiszulfit (E224), nátrium-nitrit (E250), ecetsav (E260), nátrium-acetát (E262) és kalcium-propionát (E282), továbbá olyan antioxidáns adalékok, mint a nátrium-L-aszkorbát (E301), nátrium-eritroaszkorbát (E316), citromsav (E330), foszforsav (E338) és rozmaringlevél-kivonat (E392).
