Sérülések kötözése

A legtöbb baleseti sérülés nem súlyos, ennek ellenére fel kell készülnünk arra, hogy komolyabb esetekben is elsősegélyt nyújthassunk. A bőrsérüléseknél nagy a fertőzés veszélye, ezért tisztában kell lennünk a fertőtlenítés és a sebkötözés szabályaival.

Sapkakötés

A sapkakötést fejsérüléseknél alkalmazzuk. Kivitelezéséhez egy mull-lapra és két tekercs mullpólyára van szükség.

  • A fertőtlenítést követően a sérült területet mull-lappal fedjük.
  • A mull-lap rögzítéséhez két steril mullpólyára lesz szükségünk. Az egyikkel három körkörös menetet készítünk a fej körül a homlok és a tarkó vonalában.
  • A másik pólya végét a körkörös pólyával rögzítjük, majd a fejtetőn haladó előre-hátra irányuló menetekkel fedjük vele a fejet oly módon, hogy elöl ismét rögzítse a körbefutó pólya.
  • A fej kötözését a körkörös, illetve a fedő pólyával addig folytatjuk, míg az egész fejtetőt be nem kötöttük.
  • A sérülés ellátását körkörös menetekkel fejezzük be.
  • A kötözés befejeztével ne felejtsük el a kötést "kényelmessé" tenni. Igazítsuk meg a füleket, szemöldököt és a kötés alsó részét!
  • Az így elkészített ún. sapkakötés akkor megfelelő, ha az (elviekben) sapkaként leemelhető a fejtetőről.

Nyomókötés

Artériás és jelentősebb vénás vérzések esetén ún. nyomókötést alkalmazunk. A két vérzéstípus ellátásának első lépései eltérnek. Vénás vérzés esetén:

  • a sérültet nyugalomba helyezzük, a sérült testrészt szív fölé emeljük,
  • a sebet fertőtlenítjük, majd mull-lappal fedjük a fedőkötésnél leírtak szerint.
  • A mull-lapot három körkörös menettel rögzítjük, a fedőkötéshez hasonlóan.
  • A seb fölé egy összetekert pólyát helyezünk. A sérülés nyomását, ezáltal a hatékonyabb vérzéscsillapítást a későbbiekben ez a pólyatekercs fogja biztosítani.
  • Az összetekert mullpólyát a fedőkötésnél is használt kalászkötéssel rögzítjük.

Artériás vérzés esetén elsődleges a megfelelő artériás nyomópont elszorítása, a sérült testrész szív fölé emelése.

  • a sérültet nyugalomba helyezzük, a sérült testrészt szív fölé emeljük
  • a vérzésnek megfelelő nyomáspontot elnyomjuk,
  • Ha van rá lehetőség (több segélynyújtó van pl.) fertőtlenítsük a sebet, de ez elengedhető lépés!
  • Nyomjunk a sebbe gézgombócot, ezzel tamponáljuk a sebet, majd fedjük mull-lappal!

Ezt követően a vénás vérzés ellátásánál ismertetett módon rögzítsük a kötést, azaz:

  • A mull-lapot három körkörös menettel rögzítjük, a fedőkötéshez hasonlóan.
  • A seb fölé egy összetekert pólyát helyezünk. A sérülés nyomását a későbbiekben ez a pólyatekercs fogja biztosítani.
  • Az összetekert mullpólyát a fedőkötésnél is használt kalászkötéssel rögzítjük.

Ne feledjük!

  • Mindig ügyeljünk saját testi épségünkre, használjunk gumikesztyűt!
  • Soha ne lógassuk a sérült testrészt, mert ez fokozza a vérzést!
  • TILOS a vérző testrészt elszorítani!
  • Az átvérzett kötést soha ne cseréljük le, mindig arra helyezzünk újabb kötést!
  • Folyamatosan kommunikáljunk a sérülttel, nyugtassuk meg, figyeljük a sokk jeleit!

Fedőkötés

Ezt a kötözési módot azért nevezik így, mert befedi azt a testrészt, amelyen a sérülés keletkezett, nem szorosan, de a szabad levegőtől elzárva, hogy távol tarthatók legyenek a fertőző kórokozók, de alkalmas a további szennyeződés elhárításán felül kisebb vérzések csillapítására. Fedő- vagy rögzítőkötés a test bármely részén alkalmazható, gyorsan felhelyezhető és jól megtartja a sebre helyezett tiszta gézlapokat, továbbá nem gátolja a mozgást, nem csúszik el, felhelyezése és eltávolítása nem okoz fájdalmat.

  • Fertőtlenítsük a sebet!
  • Helyezzünk a sebre steril mull-lapot! Lehetőleg a sebnagyságának megfelelő méretűt, a seben 2-3 cm-rel lógjon túl.
  • A mull-lapot egyszerűbb esetben ragtapasszal, de a legbiztonságosabb, ha steril mullpólyával rögzítjük. Utóbbival eltudjuk kerülni a kötés elcsúszását. Első lépésként három körkörös menetet tekerünk a sérült végtagra.
  • Ezt követően a körkörös rögzítéssel kb. 45 fokos szöget bezáróan ún. nyolcas meneteket kötünk. Ezt a szakirodalom kalászkötés néven említi.
  • A nyolcas meneteket végül három körkörös menettel zárjuk. A pólyavég rögzítését ragtapasszal vagy csomózással oldhatjuk meg a végtag vastagabb felénél.

Parittyakötés

Parittyakötést alkalmazunk általában állkapocs-, orr-, fülsérüléseknél, de más esetekben is elképzelhető. A kötés elkésztéséhez egy hosszú mullpólyára és mull-lapra van szükségünk.

  • A parittyakötés készítésének első lépéseként terítsünk ki egy mullpólyát, a kb. 60 cm-es szakaszt hajtsuk félbe, majd a félbe hajtott pólyát tekerjük fel.
  • A félbehajtott és feltekert mullpólyát a végektől kezdve vágjuk ketté úgy, hogy a középen lévő kb. 4-5 cm-es rész egyben maradjon.
  • Az így elkészített mullpólyát terítsük ki, közepére helyezzünk mull-lapot, majd tekerjük fel.
  • Feltekerés után a mull-lap két végénél csomózzuk össze a kötszert.
  • A kötést a sérült testfelületre helyezzük, majd rögzítjük.
  • Parittyakötést egyéb sérüléseknél is alkalmazhatunk, a sérüléshelyének megfelelő különbséggel.

A házi patika kötszerei

  • két csomag 5x5 cm széles és 2 csomag 10x10 cm széles steril mull-lapot,
  • egy tekersz 5 cm széles és három tekercs 10 cm széles steril mullpólyát,
  • egy tekercs 5 cm széles ragtapasz,
  • néhány pár gumikesztyű,
  • fertőtlenítőszer.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +24, +31 °C
Minimum: +12, +17 °C

Változékony idő lesz, a napsütés mellett többször megnövekszik a felhőzet. Ezekből helyi záporokra, zivatarokra is készülni kell. Élénk északias szél mellett 24, 31 fok közé melegszik a levegő. Pénteken front ugyan nem érkezik, de a kettősfronthoz hasonló tünetek léphetnek fel. Ingadozhat a vérnyomás, emellett fejfájás is felléphet. A fülledtebb időszakokban légszomjat, rosszullétet lehet tapasztalni, zivatarok idején romolhat az asztmások állapota. A következő napokban sem javul a helyzet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)