Ritka tüdőbetegség fenyegeti a középkorúakat

Évről évre nő az ismeretlen eredetű tüdőfibrózisos (IPF) esetek száma Magyarországon. A probléma jelenleg döntően a 60-65 év feletti korosztályt érinti, ám a következő tíz évben várhatóan fiatalabb életkorokban is egyre gyakrabban fordul majd elő.

Milyen kiváltó okok állhatnak a tüdőfibrózis mögött? Részletek itt.

A tüdőfibrózis ezen típusa jelenleg hozzávetőleg 5-600 embert érint hazánkban. A betegség a tüdő regenerációs hibájára vezethető vissza, megjelenésében genetikai és környezeti tényezők is szerepet játszanak, illetve gyakran valamilyen fertőzés után észlelhető a kórkép - foglalta össze dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója a Semmelweis Egyetem honlapján . Hozzátette, hogy a tüdőbetegségek kialakulását a különböző károsító hatások mennyisége és a szerv regenerációs képességének aránya határozza meg. Az ismeretlen tüdőfibrózis esetében pedig az egyik legfontosabb befolyásoló tényező a nem megfelelő regenerációs képesség.

Az idiopátiás tüdőfibrózis egyre fiatalabb korosztályokban ütheti fel a fejét a közeljövőben
Az idiopátiás tüdőfibrózis egyre fiatalabb korosztályokban ütheti fel a fejét a közeljövőben

A betegség jelenleg a 60-65 éves kor feletti korosztályt érinti elsődlegesen. Az új nemzetközi irányelv szerint azonban, főleg családi érintettség esetén, illetve minden olyan állapotban, ahol csökkent a regenerációs képesség, számolhatunk az IPF korai, 40-60 év közöttieknél történő megjelenésével. Érdemes megemlíteni, hogy az anyai dohányzás rendkívül káros hatású a magzati tüdőfejlődésre, emellett a magzati tüdő fejlődése a terhesség utolsó fázisában rendkívül dinamikus, így a koraszülötteknél számos tüdőfunkció fejlődése elmarad. Az idő előtt világra jött csecsemők fiatal felnőttkorban ugyan teljesen egészségesek, de a nem megfelelő fejlettségű tüdőből kisebb az "elveszthető" funkció, vagyis sokkal sérülékenyebb lesz a későbbiekben.

Gyógyítani nem, csak kezelni lehet

Idiopátiás tüdőfibrózisra többnyire általános tünetek utalnak, így például a terhelhetőség csökkenése, azaz ha cipekedés vagy lépcsőzés hatására hamar kifulladunk. Sok esetben kíséri száraz köhögés, fáradtság, rossz közérzet, étvágytalanság is, továbbá krónikus tüdőbetegséget jelez az ujjak végének kiszélesedése (óraüveg köröm). Dr. Müller Veronika szerint kulcsfontosságú, hogy már kisebb panaszokkal is mielőbb keressük fel a háziorvost, aki szükség esetén tüdőgyógyászhoz küld majd minket. A betegség gyakran véletlenül derül ki egy tüdővizsgálatnál, például fonendoszkóppal tépőzárhoz, illetve hóropogáshoz hasonló hang, a tüdő feletti úgynevezett fibrotikus pattogás hallható. A légzésfunkciós vizsgálatok mellett az előrehaladott folyamat mellkasi röntgennel is észlelhető, de korai stádiumokban csak nagy felbontású CT-vel igazolható a kórkép.

Bárkit érinthet a betegség, így a legfontosabb a légszennyező anyagok kerülése, ugyanakkor hatékony megelőzési módszer egyelőre nem ismert. Krónikus, jelenleg gyógyíthatatlan kórképről van szó, időben megkezdett gyógyszeres kezeléssel azonban jelentősen lassítható a folyamat, illetve javítható a beteg életkilátása. Mivel vezértünet a teljesítőképesség csökkenése, a betegek gyakran felhagynak a fizikai aktivitással, pedig éppen az lenne fontos, hogy semmiképp se hagyjuk abba a mozgást akkor sem, ha lassabbak vagyunk és többször kell megállnunk pihenni. Az egészséges életmód ugyanis számottevően javítja a páciensek állapotát, életminőségét.

Séta az egészségért

Dr. Müller Veronika fontosnak nevezte az érintettek önszerveződését, aktív részvételét a betegség menedzselésében, a laikusok és a családtagok edukációjában. Mint elmondta, az ismeretlen eredetű fibrózis hetét tavaly rendezte meg először a Magyar Tüdőfibrózis Egyesület a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika támogatásával, a hagyományt pedig idén is folytatják. Szeptember 29-én 14 és 17 óra között "Séta az egészségért" címmel jótékonysági sétát szerveznek a Margitszigeten. A Nemzetközi Tüdőfibrózis Héthez kapcsolódó fővárosi rendezvényen igyekeznek gyakorlati tanácsokkal ellátni a betegeket és családtagjaikat, szó lesz egyebek mellett a kezelési módokról, továbbá életmódra vonatkozó tanácsokat is kaphatnak az érdeklődők, de emellett lesz légzőtorna-tanítás és közös mozgás gyógytornász vezetésével is.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +30 °C
Minimum: +13, +20 °C

Időnként megnövekszik a felhőzet, szórványosan zápor is lehet, de a napsütés lesz a jellemző. Élénk lesz az északias szél, 25, 30 fokos maximum hőmérsékleteket mérhetünk. Szerdán kettősfront jellegű hatás érvényesül, de front nem érkezik. Többeknél jelentkezhet rosszullét, az arra hajlamosaknál keringési panaszok és vérnyomás-ingadozás léphet fel. Az alvásproblémák is felerősödhetnek. Gyakori lehet a fejfájás és a migrén. Zivatarokban romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)