A vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot. Etetésük ráadásul tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek – szögezte le az MME.
Az énekesmadaraknak jó, a vízimadaraknak nem
Mint írták, a vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus, téli etetőket látogató énekesmadarakétól , ezért etetésük – az énekesmadarakéval szemben – nem hasznos. „A hosszú ideje tartó, egyoldalú, kenyérből és egyéb értéktelen táplálékokból álló diéta megbetegíti a madarakat (angyalszárnybetegség), szennyezi a környezetet, rontja a víz minőségét, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő eutrofizációt (elmocsarasodást)” – hangsúlyozták a közleményben.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést, növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből eredő sérülésveszélyt. Önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz, rontja a madarak társadalmi megítélését, és növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket. Emellett a feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat , segíti szaporodásukat, ami idén különösen nagy problémát jelent a fővárosban.
A vízimadarak etetése öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik: a nyáron etetett madarak ugyanis ősszel nem vonulnak el. A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma, és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: