Egy múlt heti viharban a Tátra lengyel oldalán négy, míg szlovák részén egy ember meghalt a villámcsapások következtében, több mint százan pedig megsérültek. A szakértő szerint a lengyelországi Nagy-Giewonton álló hatalmas, tizenöt méter magas vaskereszt miatt a terület kimondottan veszélyes. Ettől függetlenül kiszámíthatatlan, hová fog lecsapni a villám.
Egy villám általában nyolc-százhúsz milliszekundumig tart, ám e rövid idő alatt is hatalmas energiát bocsát ki: akár több millió voltos feszültség is keletkezhet. Ez lényegesen könnyebben terjed a meredek ösvények mentén rögzített, mászást segítő drótkötelekben, mint a sziklákban vagy az azokat fedő vékony földrétegben. De az is a végzettel néz farkasszemet, aki egy-két kilométerrel arrébb kapaszkodik a láncokba a szikraképződéskor.
Így kerülhetjük el a villámcsapást
Annak az esélye, hogy villám csapjon belénk, nagyjából egy a hatszázezerhez, mégsem szabad félvállról venni a megelőzést. Egyes kutatások szerint évente 240 ezer ember szenved el valamilyen sérülést villámcsapás miatt, és nagyjából 24 ezer ember bele is hal.
Az elkerülés legjobb módja, ha nem tartózkodunk szabad ég alatt, amikor a villámok veszélyesen közel csapnak le. Ezt a hang és a fény terjedésének távolsága alapján könnyen kiszámolhatjuk: ha meglátjuk a villámot, kezdjük el számolni, hogy hány másodperc telik el a mennydörgésig. Ha nem tudunk 30-ig elszámolni, akkor a villám tíz kilométeren belül keletkezett - ez már veszélyesen közeli érték. Ilyenkor minél előbb húzódjunk négy fal közé.
Ha autóba ülünk, húzzuk fel az ablakokat, és ne nyúljunk a kormányhoz, illetve semmilyen fém alkatrészhez! Az épületben maradjunk távol az ajtóktól, az ablakoktól és a vezetékes telefontól, valamint ne támaszkodjunk olyan falnak, amelyben elektromos kábelek futnak! A legjobb, ha a zuhanyozást és a mosogatást is elhalasztjuk a vihar végéig.
